Tudom... tudom: "Majom a fán, ember a földön". Nem tagadom szeretek majomkodni, könnyedén venni az életet és különleges perspektívából szemlélni az életet. Hát ez vónék én! Üdv Mindenkinek!

Kedves Tamás, hála a jóistennek a képed a szöveg nélkül is értelmezhető. És úgy tűnik egy megfejtése van is. Persze, hogy a saját karodat látjuk, persze, hogy fel van tűrve a kardigán, persze, hogy szöveget is írtál a képhez, hogy eltereld a figyelmet arról, hogy valójában egy abszurd vizuális kollázst látunk a női és a férfi princípiumok perspektivikus találkozásáról. Ha nem kellene itt elemezgetni, hanem egy kocsmában ülnénk és kávéznánk négyszemközt, akkor azt mondanám neked, hogy ez egy furcsa, amorf női comb, gyűrött mellkas, tetejére pakolva egy óriási férfi fejjel. De hát nem vagyunk kocsmában és nem is vagyok pszichoterapeuta. A fekete keret nem adekvát, a kép enélkül is megáll a lábán, mert fontosabbak rajta az ég kékjei, a fák sötét rajzolata és a marionettszerű figura, a fekete keret ezt bezavarja. A képhez tartozó írásaiddal ne kérj elnézést mindig magadért és a létezésedért, az írásaid önmagukban is jók, tehát önmagukban használd és azokkal ne minősítsd le a kompozíciós munkádat - csak ezért két disznó. Tessék visszahozni az önbizalmadat. Várjuk a továbbiakat. Szőke
értékelés: