Ez a fotó, tisztelt Pádár úr, rossz. Életlen, sötét, nem tudom miért áll a fal előtt, és mindent el lehet mondani. Remélem Pádár úr megnézte a fotót. Tehát mikor leexponálta, utána visszanézte ugye, hogy ön van a képen? És biztos látható volt a gesztus is és minden más. Én úgy gondolom, hogy az Ádám azt is tudja, hogy nagyon sokan megnézik az oldalon elhelyezett képeket. Nagyon sokan kommunikálnak. Hála a jó Istennek egy nagyon erős közösség van itt, és odafigyelnek egymásra. Tehát ez egy nagy bátorság ezt a típusú, hadd mondjam azt, csehes, Szigorúan ellenőrzött vonatok hangulatú önmegmutatás, csak a vasutas sapka hiányzik onnan a tetejéről. Van az egésznek egy ilyen Capek típusú üzenete nagyon erős öniróniával. Hát én azt mondom, hogy egy ilyen helyzetben teljesen lényegtelen számomra az, hogy az milyen géppel, élességgel készült. Ott van benne az önportré, ott van benne Pádár Ádám és ott van benne az ő esendősége, ahogy vagy barkácsolás közben, vagy fűrészelés közben, vagy én nem tudom főzni akart Ádám, vagy dobolt, ráesett a dobverő, valami történt, de ott van, hogy kérem ez én vagyok. Úgyhogy én ezt a képet nagyon szeretem és remélem, hogy ezeket az üzeneteket Ádám tovább folytatja, ez egy három disznós kép. Arra kérném az Ádámot, hogy ne siessen a leckékkel, lesz még ideje, mert én érzem, hogy egy klasszikus érkezett közénk. Ne siessen a leckékkel. Én szeretném, hogyha az első három leckénél egy kicsit leragadna és küldene még képeket, már csak azért, hogy örüljek. (szőke)
értékelés: