Ez a nap is pontosan úgy kezdődik, mint a hét többi hétköznapja, csak ma talán a lámpa fénye ragyogóbb.

Hát... itt a leirattal együtt tudom értelmezni a képet, amit a Feri ír, hogy a lámpa fénye ragyogóbb, és ez ami a péntekre utal... de hát azért legyünk már annyira őszinték egymáshoz, hogy kimondjuk, Feri, a lecke az péntek délelőtt. Ez mondjuk lehetne a vasárnap hajnalra egy megoldás, de ez hogy mondjam, csak ezzel a verbális megközelítéssel áll meg, egyébként hát ez nem péntek délelőtt nekem. Márcsak azért sem, mert nem délelőtt. Itt megint az a kérdés, mint a naplementés képeknél, hogy látunk két bokrot vagy két fát, egy utcai lámpát, ami fénysugarakat vet a kamera felé, és egy vizes utat, ami megcsillan a fényben. Namármost lehet ez egy megközelítés, és dolgozhatunk a hiánnyal, de akkor ennek a hiánynak nagyon határozottan létre kell jönni. Tehát ha engem izgat az, hogy ennyire kevés eszközzel mi jön létre, és maga az a líraiság, ami az úton megcsillanó fény által jelenik meg a képen, és azok a struktúrák – akkor én azt mondom, hogy a lámpa fölötti rész feketesége az nem szükséges, míg az útból lényegesen többet adnék, hiszen úgymond rangsorba kell állítani a képelemeket, a hatásokat, kell egy fő motívum, és ahhoz képest minden más csak értelmezés, díszítés. Egy disznó, és szeretném ha a Feri ezeket a leckéket saját magán átszűrve, a saját élményeiből ezekbe a leckékbe beletenni, ebben a három leckében, ahogyan azt már ezekre a leckékre mondtam, viszonylag úgy tűnik, hogy eddig ezek ilyen viszonylag humoros vagy vicces megközelítések akarnak lenni, de én azt mondom, hogy ez a három lecke ez egy elvontabb, absztraktabb megközelítést kíván. Nem képileg absztraktabb, hanem egy lényegesen nagyobb szabadságot kaptatok a lecke megfogalmazásában, ugyanakkor nagyon is konkrétan behatároltuk azokat az időszakokat, amikről a leckék szólnak. Úgyhogy ez a kép az egy disznót megkapja, ugyanakkor ismétlést kérek. (hegyi)
értékelés: