Első leckének ezt szánom! Rólam sokat nem árul el, de alkotói stílusomról annál többet. Szeretem morbid, és extrém módon megfogni a témákat, és így néha elég fura képek születnek tőlem. Sokan szeretik, de páran szokták azt is mondani, hogy nincs minden rendben a fejemben... Ez van!
Megvan a három csillag, meg a leckemegoldás is, én értem a humort is, és azt is, hogy ráborult a ketchup. Tudod, az a helyzet, hogy amikor egy ilyen képet valaki megcsinál, azzal magának nehezíti meg a dolgát, mert földobtál egy labdát, viszonylag jól megoldott a kép, kicsit a vignettálás nekem erős, de egyébként jó ez a háttér, jó a geg. Én lehet, hogy a kisujjnak a köröm részét is élesen hagytam volna, de jó a megoldás. Jól el tudod hitetni azt, hogy itt tényleg egy levágott kisujjat látunk, úgyhogy maga a poén rendben van, de azt tegyük hozzá, hogy nehéz ezen az úton továbbmenni úgy, hogy ne váljál sablonossá. Azzal tetted most fel magadnak a lécet, hogy innen hova tovább, merre fogunk továbblépni, ugyanakkor meg kellenek az emblematikus képek ahhoz, hogy később ha azt mondom Tamaskovics, akkor egyből bejöjjön, hogy ja, a csávó, aki levágta az ujját. (hegyi)
értékelés:
Köszönöm az értékelést! :)
Őszintén szólva kicsit már féltem, mikor láttam, hogy lassan az én fotóm jön... :)
Örülök, hogy mégis jól sült el ez a képem! Köszönöm a 3 csillagot is!
A lécet bizony feldobtam magamnak elég magasra az tény, utólag már én is beláttam, de majd szép lassan alakul ez más irányba is!
Üdv!
István