Zsolt a vágással nem vagyok igazán kibékülve. Legalábbis nem szerencsés szerintem a homlok és a haj találkozásához ilyen közel vágni. Lent sem érzem jónak a kézfejek vágását. Igazából fentről vennék el egy kicsit és legalább ennyit adnék hozzá alul. Ezenkívül, nekem fontos egy portrénál a pontos élesség a szemen. Itt úgy érzem, kicsit elcsúszott a fókusz. Nem látom az exif adatokat, de úgy érzem kicsit közel voltál, picit kisebb látószög esetén párhuzamosabban állnak a szemtengelyek. Sajnos a modelled nem ismerem, épp ezért talán erősebben is figyelem, keresem az érzéseket, de nem hat rám igazán... Abban sem vagyok biztos, hogy rajta akar e Ő lenni ezen a képen. (Zámbó Attila)
Én nem értek egyet Attila elemzésével, pontosabban, persze szerencsésebb lett volna kicsit lejjebb mozdítani a kamerát, de ez a "könyörgő" tekintet, ez a visszafogott érzelmi kifejezés számomra felül ír mindenfajta kompozíciós szabályt. Ha valamiért, hát az ilyen pillanatokért érdemes kézbefogni a fényképezőgépet.
A modell személyétől elvonatkoztatva ezt a képet választottam A zene világnapja, illetve... című adásomhoz illusztrációnak.