Kutyusaim

Nem lehet kutyám, ezért csak ilyen jut.

A képnek ez a beállítása, módozata a plüss állatkákkal, talán ha jól látom Zsunak még a hajában is mászik egy ilyen plüss egér vagy manó vagy pekenóca, mindenütt jelen vannak ezek a mesefigurák és – talán egy szobában lehetünk egy ágyon – ebben a beállításban a fölső megvilágítás miatt a test rózsaszínei, a perspektivikus kar, a fakó kék póló, ezek is ugyanazt a stílusvilágot erősítik, mint ami a is plüss állatokon jelen van: egy furcsa, abszurd marionett valóságot. Valahogy olyan ez, minthogyha egy Harry Potter történetből, talán az egyik szereplő mesebeli környezetét látnánk. Adódik ez a beállításból is, hogy a kamera egészen közel, ide az ágy vagy talajfelülethez van elhelyezve. Talán csak annyit megjegyzésként, hogy a jobb oldali kép kivágásnál, mint akár egy Boticelli képben, a kar rövidülései, egymásba hajlásai, ívei miatt a kéz, a csukló formái jó lett volna, hogyha megmaradnak képen belül, és nincs csonkolva itt a plüss kutyuska háta környékén. Talán még erősebb lenne ez a kép, hogyha a Puttó-szerű karforma az teljes egészében megmarad. De én ezt egy fontos önvallomásnak tartom, úgy gondolom, hogy én ezt most jelen pillanatban előbbre is helyezném a kompozíció beli kritikákkal szemben és ezért a kettő disznó megvan a képre, mert fontosabbnak tartom most a privát üzenetet, mint hogy most képzőművészeti, kompozícióbeli megközelítéseket kellene keresni. (szőke)
értékelés:

Hozzászólások

18
Értékelem!

Több kutyád van mint nekem, bár igaz az enyémek élnek, de nagyon. :)

25
Értékelem!

Új hozzászólás