Kissámli, kislámpa, kis termés...

Egy nagyon szép, jól megválasztott tárgyakkal összerendezett képi megoldást kaptunk. Az most egy kicsit nekem problémás, ami a világítással történik. Mivelhogy a mélységélesség viszonylag nagy, tehát a falnak a struktúrái éppoly élesben észrevehetőek és feldolgozhatóak, mint maguk a tárgyak, ebből kifolyólag nem mindegy, hogy a kép hátterében mi történik. Nóra igyekezett egy olyan semleges hátteret választani, ami nagyon jó, hogy nem zavar be ebbe a kompozícióba, viszont egy picit, én azt mondom, hogy jó lett volna, hogyha a kép jobb oldala felől egy derítést, egy kevésbé határozott, szórt fényt ez az egész kap valahonnan a fényképezőgép mellől. Mert hogyha ez megtörténik, akkor a háttér sötétben tud maradni, hogyha egy viszonylag kis teljesítményű fényforrásról beszélünk, viszont a szórt fénytől nő a térbelisége ennek a lampionnak, lámpának, akkor ez térben jobban elhelyezkedik. De maga az ötlet az nagyon tetszik. A másik az az, hogy lehet, hogy én egy picit lejjebb guggoltam volna a kamerával ahhoz, hogy ha viszont ez a megoldás van, ami most a képen világításban látszik, akkor nagyjából egy síkra kerüljek azzal a főmotívummal, ami ez a kis lámpácska ezzel a terméssel, mert hogyha lejjebb tudok kerülni, akkor mivelhogy ez kétdimenziósra szűkül a térbeli formája is és a világítás is viszonylag kétdimenziós, akkor ez helyén való. Tehát akkor nem hiányolom azt a fajta pluszt világításban, amitől ez a térbeliség létrejönne a fényszerkezetben is. Én ezt tudnám javasolni, tehát érdemes lenne ezzel még egy kicsit foglalkozni. És a másik, hogyha egy kicsit lejjebb jövök, akkor a fönti tér valamelyest csökkenne, mert most, ahhoz a tömegmennyiséghez, amit ez a kisszék, vagy kissámli, meg maga a kompozíció főmotívuma kap, ehhez a térbeliséghez most nekem sok az a levegőmennyiség, ami a fölső részben marad. De mondom, nagyon tetszik az ötlet. Két út áll előttünk. Vagy mozgunk a kamerával, vagy a világítással hozunk létre térbeliséget. Én erre most kettő csillagot adnék, és hogyha gondolja Nóra és van kedve, akkor ezzel még érdemes lenne játszani. És Nórának is azt mondom, hogy én megnéznék egy teljesen klasszikus csendéletet a Nórától. Banánnal, naraccsal, vagy virággal, hogyha vidámabbak akarunk lenni, vagy akár elszáradt termésekkel, elszáradt virágcsokorral, vagy nem tudom, barnásabb tónusokkal, hogyha egy kicsit merengőbbek, de mindenféleképp jó lenne, hogyha tárgyakból rendezne be egy csendéletet. Ehhez alapnak én tudok javasolni valamilyen asztalt, amit az ember letakar. Ugye ezt már más elemzésnél mondtam, hogy az ilyen takarásoknál, tehát hogyha valami terítőt, vagy valamilyen drapériát használunk az fontos, hogy az vagy mesterségesen úgy legyen gyűrve, hogy ilyen hajtási árnyékok ne legyenek benne, tehát hogyha kiveszem a szekrényből az nem biztos, hogy jót tud hozni, mert a négy, vagy hatrét hajtott textilek azok a hajtásnál csúnya árnyékokat hoznak, vagy hogyha abszolút steril helyzetet akarok létrehozni, akkor ezt ki kell vasalni. Úgyhogy hajrá, és én nagyon szeretném, hogyha a Nóra is elkezdene egy kicsit a csendéletekkel foglalkozni. Köszönöm. (hegyi)
éertékelés: