Voseluk,

én nem haragszom, és szívesen néznék videókat Tőled. Viki

Kedves Lukács Bélint!

A technikai észrevételeket maximálisan magamnak tudom be, és megköszönöm, mivel rengeteg hasznos információt tartalmaz. Örülök neki, hogy vette a fáradtságot, és leírta ezeket. A ráfordított energia és idő valóban nem haladta meg a leírtakat, mivel nem egy kisjátékfilm elkészítése volt a cél. Olyannyira, hogy a forgatókönyv nemhogy nem volt egy oldal, hanem egy kb. öt perces megbeszélés volt. Állványt nem használtunk, mert bringával járok, és nem volt kedvem cipelni. Egyébként a kerékpározást mindenkinek ajánlom, mivel nem csak egészséges és környezetkímélő, hanem időben is kiszámítható közlekedési mód. Örömmel venném, ha a többi videónkat/videómat is megnézné, és ha gondolja kritikai észrevételeivel segítene, bár nagy része nem lép túl a home-videó szintjén vannak/lesznek törekvések kisjáték filmek készítésére.

http://szakkor.estiskola.hu/author/hadem/
http://szakkor.estiskola.hu/author/papviki/

Pap Árpád

Tisztelt Hegyi Zsolt!
Köszönöm a megtisztelést, hogy személyes választ kaptam és a meghívást is a tagságba, amit megfontolok!
Teljesen egyetértek a leírtakkal, megértettem azokat. Így Vikiéktől elnézést kérnék, ha megsértettem őket. Bár hozzászólásából azt gondolnám, hogy nagyon szépen vette a komoly irományt. A lentebb írtak viszont rettentő sok kérdést vetnek fel bennem amit nem bolygatok, mivel az sem férne bele a preferált stílusba.
Ezt az oldalt ilyen szempontból kissé elvakítja a pozitivizmus. A mai fogyasztásközpontú társadalmunkban, ahol a médiumok elkerülhetetlenül munkálkodnak agyunkban, annyi érték ragadhat ránk ha ügyesen szűrünk, hogy aktívabban biztatnám, terelgetném a lelkes tagokat, mivel a mindennapjaikban is annyi inger érheti őket melyből eszméletlen sokat lehet meríteni. Manapság az amatőrség már nem ott tart mint évekkel ezelőtt. Mintha ez egy kicsiny múltbéli nyugalom szigete volna. Ezt nem negatívumként írom, csak látom hogy ez egy alternatíva, mely ki lett választva és nem evidens.
Megjegyezném, hogy a feltöltések közt száz számra akadni fantasztikus képekre, melyek tényleg csak egy köszönömet érdemelnek a sok csillag mellett, de így a kontraszt vész el.
Nem vonom le a teljes konklúziót, tiszteletben tartva az oldal elveit.
Minden tiszteletem az oldal készítőié, a mentoroké. Nem kis feladat lehet mindezt véghez vinni és ilyen hozzáállással.

Kettős érzelmekkel, de mindenképp tanulva a hszekből gazdagabb lettem.
Ezt köszönöm és a válaszokat is.
További termékeny munkát kívánok az oldal olvasóinak és íróinak egyaránt!
A tagságom még fontolóra veszem, a jelem meg már előre tudni. :D

Kedves Bálint!
Köszönöm, hogy leírod a véleményed - még akkor is, ha annak stílusa eltér attól, amit preferálunk errefelé. A tartalmával nem, a formával viszont szeretnék vitatkozni, hogy értsd, miért is használunk mi itt más módot arra, hogy elmondjuk a véleményünket.
1. Itt mindenki teljes nevén van jelen, mert úgy véljük, hogy ha a munkáknál az arcunkat adjuk, a személyes, privát életünket, akkor ehhez társulnia kell annak is, hogy a véleményünket is arccal, vagy névvel vállaljuk. A net nem erről szokott szólni, mi azonban egy olyan csapat vagyunk, akik még akkor is, ha személyesen nem biztos, hogy mindenkinek módjában áll találkozni, de legalább megpróbálják úgy intézni, mintha egy közös asztalnál ülnénk.
2. Az elemzéseknek, akár fotó, akár video akkor és úgy van értelmük, ha nem csak vízbe dobott féltéglaként működnek, hanem egyben támogatóak, segítik is az alkotókat. Senkinek nem áll szándékunkban elvenni a kedvét a munkától, mivel ez nem művészképző, hanem egy olyan önképző kör, ahol együtt, egy csapatban megfér a totálisan kezdő és akár a kiállító művész is. Ez egy híd, ami a régről eredeztethető amatőr-profi ellentétek kívánja itt és most összekötni.
3. Nagyon könnyű sérteni, odavágni szavakat a másikhoz. Mit érsz el vele? Jól megmondtad, és ennyi. Van, akinek segítesz, mert jól bírja a kritikát, van, akinek egy életre elveszed a kedvét. És a kérdést a kritikusnak ott kell feltennie magában, hogy van-e joga ahhoz, hogy valakinek, aki jól érzi magát egy-egy fotó, film elkészítésénél, kedvét szegje az, hogy más valaki, aki ráadásul névtelen, arctalan, bedob valami kritikát anélkül, hogy segítené, előre vinné a készítőt.

Ha megnézed az oldalt, találsz sokféle irányt, szintet, mondom, a totálisan kezdőtől a tudatos alkotóig. Mi tudomásul vesszük, hogy nem vagyunk egyformák és nem állunk egy szinten, és a kritikát, az elvárást az adott emberhez igazítjuk. Aki első lépéseit teszi, azt is saját magához mérjük. Igen, mondhatod, a mindenséggel mérdd magad, én meg azt mondom, hogy ideje van...

Amit írsz, egy filmszemlén, vagy filmes pályázatnál elfogadható kritika, hisz oda kész termékeket küldenek be versenyre, így azoknál az alkotók javarészt túl vannak az első szárnypróbálgatáson, és való igaz, hogy ha nem bírják a kritikát, akkor nem kell beszállniuk a versenybe. Itt nem erről van szó. Az oldal azon kívül, hogy szabadidős, legfőbb célként azt tűzte ki, hogy tanuljunk egymástól. Ennek a célnak az eléréséhez olyan hangot használunk, ami támogató, segítő, mert abban hiszünk, hogy a készségfejlesztés személyes odafigyeléssel és kiutat mutató, építő elemzésekkel működik.

Még egyszer mondom: öröm, ha nem csak tagok, hanem külsős látogatók is elmondják a véleményüket. Előfordul olyan, hogy valaki csak úgy beesik és odadob pár mondatot, aztán továbbáll. Ha névtelen, akkor ezen az értéken kezeljük. Amit írsz, valóban tartalmaz megfontolandókat - de kifelejtetted azt, hogy az ember járni se úgy tanul meg, hogy egyből maratont futtatnak vele. Van mit csiszolnod a kritikád hangvételén, és a tartalmon is, mert épp azok a lépések maradtak ki, amikkel onnan ahol most tart az alkotó, el tud jutni oda, amit leírsz. Ha úgy gondolod, az oldal nyitott, lépj be közénk, regisztrálj - nem kerül semmibe - és te is kezdj el leckéket csinálni. Várjuk munkáid. Hidd el, bentről ez a csapat neked is segíteni fog, hogy a kritikád megszólalási módja csiszolódjon. Képet elemezni, filmet értékelni, úgy, hogy segíts, utat is mutass, nem is olyan egyszerű.

Nem kell sajnálni, akkor én nem tartozom a célközönségbe. Ha sértő is volt az iromány -és az volt- én őszintén írtam le azt amit tapasztaltam. Szerintem azért le lehet szűrni belőle ezt-azt, hasznotokra válhat, de végül is csak egy mezei hozzászóló vagyok, úgyhogy nem is kell vele foglalkozni. De azt tényként kijelenthető, ha valamit az ember kiad a kezéből, akkor azt olyan is láthatja akinek eltér az ízlése és ez sokszor vissza is jut az emberhez. Ehhez hozzá kell szokni. Ezért írtam nyersen csak a technikaibb szempontok alapján. Tehát ne sajnáld.
És végül, azért írtam le ide a véleményem, mert ennél a munkánál éreztem azt először, hogy van törekvés valami komolyabbra. Ezek után remélem valóban fontolóra veszitek a dolgokat és készítetek egy ízig-vérig kisfilmet mely már van annyira merész, hogy kilépjen a dokumentarizmusból.

Tisztelt Mácsai Úr!
Lehet hogy kellemetlen hírrel fogok szolgálni, de voltak olyan szemtelenek a szüleim, hogy nem kreáltak nekem még nem létező nevet. De Ön örülhet, mert biztos egyedül hallgat a Mácsai Ferenc névre. Még biciklim sincs, úgyhogy emiatt ne verje magát ilyen költségekbe. Bár egészséges a biciklizés, így megfontolnám én magam is.
Érdekelne, Ön, mint fotográfiában jártas ember, hogyan vélekedik a képanyagról?

Kedves Voseluk,

a látott videó egy önreklám, ugyanis kedden este rádiózom, jelzem a rádió is amatőr. Teljes mértékben igazad van, de az a baj, hogy én ilyen egyszerű, tucatzenét kedvelő, hirtelen hülyeséget kitaláló ember vagyok, és én ezen jól szórakozom. Sajnálom, hogy nem tetszett, a jövőben próbálunk a Te igényeiden megfelelő videót is összehozni.

Köszönöm, a hozzászólást, Viki

Kedves Lukács Bálint!
Ha az összes cangás ilyen "átgondolt és hozzáértő" kritikát tud írni, akkor holnaptól rendszeresen fogok kerekezni, és megszervezem a faluban a bringa versenyt.

Nem tudom mi célt vagy örömöt szolgál ha elárulom nevem,
De ha csak ez kell hát legyen, nem ellenkezem.
Nevem: Lukács Bálint

És ha szabad érdeklődnöm, kedves Voseluk, benned kit tisztelhetünk? Mert olvasván ezt a sok okosságot, már csak a valódi nevedre lennék kíváncsi. Vagy túl nagy dolog és bátorság lenne odaírnod az igazi neved a hosszú elemzésed elé?

Kihagytam még egy főbb elemét a videó struktúrájának, ami a keretes szerkesztés volna. Ezt végülis az említett svenk indításból előre vágott képsor képezi.
Én azt tanácsolnám kezdetnek, hogy legyen egyszer egy lapnál hosszabb a forgatókönyv és nem kell ennyire a minimalizmusra törekedni minden téren. Módosítanék. Olyan legyen a forgatókönyv amit le kell írni és nem lehet elmondani egy mondatba.
És végül, elég zavaró ha a rögzített alany szeme az operatőr és a kamra között ingázik.

Ez az videó a filmművészet egy olyan szegmensét képezi, amely már annyira a perifériáján mozog már a dokumentarizmusnak is, hogy egyszerűen, home videonak mondanám, mivel semmilyen értéket nem hordoz magában. Sem történetileg, sem kivitelezésben nem tesz le semmit az asztalra. Annyira spontán, hogy nem dicsérhető. Ez hanyagul spontán. Egyedüli filmszerű pontját a szubjektív és objektív kamera nézőpont váltása jelentette számomra. Ekkor kezdtem el gyanítani, hogy nem egy gyerkőc kötötte el a vitrinből a kamerát, hanem valóban előre kigondolt dolgot láthatok. De ezen felül végig marad a megszokott turista perspektíva, a letekintő szög mely a minimál teréből még véletlenül sem lépne ki. A mű még próbálja menteni a helyzetet a néha összejött zenére vágással, majd megint sikerült a nézőt lesokkolni egy kegyetlenül ronda zoomolással.
A zenei választás sem volt sikeres. Annyira tucat zene lett, hogy maximum humorforrását képezheti a filmeknek, mivel annyira szájbarágósan adná át a kötelező bölcseletet, hogy az már fájdalmat okoz.
Egy giccses üzenni akarást éreztem, az előre kierőszakolt képekből áradni, mint a könyv kiemelése, vagy a tisztára mosott tányérok. Ez mind-mind együtt annyira sok, hogy csak viccként értékelhető, de úgyse látnám sok értelmét.
A videó utolsó negyedének biztató indító svenkjét követően bejön az új karakter mely érdekessé teszi technikai szempontból a dolgot mivel főszereplőnk és még plusz egy karakter képen kívüli hangja növeli a nézők befogadó terét. De ez se előre megfontolt. Ez egy szülinapi meglepetés buli rögzítésével ér fel, csak ott legalább az esemény hálónak is több értelme volna. Szép és jó szeretne lenni, de ehelyett rém egyszerű és erőltetett. Konkrétan semmi. Kicsit komolyabb hozzáállással jobb eredmény is elérhető lenne, mert ez egy 10 perces munka mely kamera tanulmánynak is gyenge volna. A végén az önreklámról szót se ejtenék. Talán ennyi volt a cél? De akkor miért nem volt elég az utolsó pár másodperc?

Ügyesek vattok. Jó ez.
Talán az utolsó snitt elött egy pöttyet széthullik a film, az 'adj ennem" után teljesen értékelhetetlen ami jön, azzal kellett volna valamit kezdeni.

Jók vagytok mindhárman! Viki, Béla, Árpi! Kalapom emelem, meghajlok mélyen. :)

Köszönöm a véleményeket. Dani az "Erős asszonyok gyönge férfiak" jobban illett ehhez a filmhez, mert Izaura igazából nem is dolgozott annyit mint én, csak zongorázott egész nap, és hatotta magától a férfiakat, én meg nem. Szóval Izaura csak papíron volt rabszolga. :-)

két dolog: qrwajó mikor megjön Béla és borul minden, főleg ahogy Árpi is röhög és szétesik ettől a kép, meg, hogy beledumál és ettől a hang is (főleg mert azt mondja, hogy a hang nem lesz megmásítva).
a másik: de miért nem az Isaurát olvasod? (http://www.youtube.com/watch?v=c7XpRLtc9w0)
:)
ungászungárungé-ungászun-gárungé

Dehogy rontotta el a Bélád! Legalább is szerintem éppen, hogy megjavította. :)
Szóval van ez a enyhén patetikus nagyon giccses zene, a lávsztori filmzenéje, és nekem egy másodperc alatt lefutott a film a fejemben, és erre az egészre pont rá rímelt nekem, ahogy végzed ott a háztartási munkát, mint szegény elnyomott asszony. Szóval kiszámíthatóvá vált a történet. Erre kezdett el a Bélád röhögni, és szét törte az egészet. és azt mutatja nekem az a rész, hogy nem az a fába szorult, szomorúságos szerelemi történet a tiétek, hanem egy vidám, egészséges kapcsolat, amiben neked is meg van a hobbid, a kedvenc kikapcsolódásod. Na! Elég má! Lassan többet írok mint a Hegyi pedi.:-))))

Viki! Ez nagyon NAAGY!!! Már többször megnéztem, mindig hangosan kacagok a végén! Jó film, jó rádió! Hajrá Viki et co.!

Az én ötletem, csak Bélám elrontotta a folyamatos vigyorgásával, de így hitelesebb egy napom.

Át vágtál ezzel a filmmel mint sz@rt a palánkon. Nagyon tetszik, nagyon egyben van, jól érzékelhető az üzenete is. Gratula!
Kinek az ötlete, vagy csapat munka a forgató könyv?