Nem lehetett volna megkérni a pufi kabátost, hogy ne legyen ott? Vagy, ha már belemászott a képbe, biztos, hogy az az oszlopsornál nem lenne vágható a kép, hogy azt a félvalamennyit ott levágni? Nem baj az, ha billeg egy kicsit az, hogy melyik oszlop van benne, vagy melyik nem, én ott biztos, hogy vágnék. Jó az irány. Tónusban kicsit most nem olyan erős az ügy. Azt mondom, hogy itt a ruházat fog majd neked segíteni, tehát, ha vissza tudsz menni erre a helyszínre, akkor az érdekes lehet, ha nem ennyire sötét ruhával dolgoznál. Képzeld el ezt a képet egy hófehér lebernyeggel, hogy mennyire más és erős lenne. Ez a ruha nekem ehhez most nem működik, ez nekem civil, még akkor is, ha két soros a gombolása. Akkor lenne ez igazán ütős, ha lenne egy kicsit színpadiasabb hatása. Most olyan, mintha ott lenne a nagy modell, és az asszisztens megkérted volna, hogy játssza le neki, hogy mit kell majd csináljon, és ez egy werkfotó lenne. Ha lehet, akkor kérek egy ismétlést, jó? (hegyi)
Nagyon tetszik ez a levitációs kísérlet, többek között mert nagyon erős a vizuális késztetésem, hogy egy hegyére állított háromszöggé álljon össze a kép, és abban lebegjen a modelled, illetve hogy eleve az ő lába legyen a háromszög csúcsa. De a nagyon apró metrikai pontatlanságok meg úgy érzem, ellene dolgoznak ennek a képzetemnek, és marad a primer közlendőd, a lebegés, amelyet viszont mintha picit gyengítene a nagy és sötét mennyezet. De mindenképpen az a fontos, hogy nekem tetszenek ezek a játékos kísérletek, és örülök, hogy megosztod őket!