Egy kora tavaszi barangolásom során készült a fénykép, a Túr és a Tisza torkolatától körülbelül 5 - 6 kilométerrel lejjebb fekvő szakaszon. A helyszínen áradások kivételével folyamatosan nagy folyamatosan nagy porond található, ami kiváló lenne strandolásra is, de mivel az ártéri erdő rejti a "bejáratot" így néhány pecáson, cigarettacsempészeken és rajtam kívül csak vadállatok látogatják a partot. A középpontban levő gally csalóka látványt nyújt, mivel a képen a szemlélő akár egy öles darabnak is hihetné, valóban egy seprűnyéltől nem sokkal vastagabb dolog van a képen. Sétabotnak használtam az ágat, hogy a csúszós, sáros partra le tudjak kászálódni, majd sétapálcából modell lett belőle. Technika: f/11, 1/60 sec záridő, ISO 400, 18 mm gyújtótáv, kézből a víztükörhöz közel tartva, térdig a Tiszában ácsorogva készítettem a képet. A régi állványom elég kis gagyi volt, így nem bírta megtartani a fényképezőt a sodrással szemben, végül a csobbanást elkerülendő kézben maradt a gép.
Jobbulást. A tavaszt lehet érdemes megvárni, vagy a nagyon telet.
Kultúra és széttépettség című Törökösenemhez, melynek péntek nyolcas premierjére ezennel tisztelettel meg is invitállak a chatre, ezt a fotódat választottam ajánlóképnek, köszönettel.