...
Ákos,
"kissé" fura nekem az, amit írtál...
Azt még érteném, hogy pl. neked nem tetszik, de hogy kamu... Mintha azt mondanád, hogy Bresson és a többiek képei (is) mind csak kamu és értéktelen... Habár távol álljon tőlem, hogy hozzájuk hasonlítsam magam, hiszen hol vagyok még attól, csak ez jutott eszembe...
Úgy tűnik ebből most nekem, hogy nagyon nem érted, nem érzed ezt a műfajt... Vagy az is lehet, hogy én értem nagyon félre azt, amit mondasz...

Árpi,
örülök, köszönöm! :)

Ákos, akkor látom nem érted a technikát: van olyan az oldalon néhány éve, hogy "belépés". Azt kell használni, oda nem kell napot írni, és akkor nincs nyűg a hozzászólással.

Amit írsz, értem, csak nem értek egyet. Ha így lenne, ahogy írod, akkor azt kéne mondjam, hogy a fotó = kamu. A fotó Ákos sosem a valóságról szól, tévedésben van, aki azt hiszi, hogy a fotó = valóság. Hiszen már a 2D is kamu. Az objektív sem objektív, hiszen torzít, és az expozíciós idő is hamis dolog, mert ahogy írod is, az ember ilyen kiragadottan nem érzékel, ahogy a fotóban, vagyis nem így raktároz, hanem folyamatban. Ezért is szoktam mondani, hogy a filmnek több esélye van a realizmusra, mint a fotónak.

A gegnek is van szerepe, és a kompozíciónak is, és azt tegyük hozzá, hogy ez nem egy tized másodperc, hiszen a fotósnak elő kell vegye a gépet, be kell állítsa, exponálnia kell, szóval azért amit írsz, az messze nem az, hogy a valóságban ez nem történt meg, csak a képen, mert a gép tud rövidet exponálni. az egy más kérdés, hogy mennyire időtálló a mozdulat. Ismered azt a Churchill képet, a szivar nélkül? Az is a pillanat, de a gesztus ereje miatt a kép örökkévaló lett.

Én szeretem Gime képeit. Nehezen tudnám elmondani, hogy miért, de megpróbálom. Értem én, amit kamunak gondolsz, de ezek a képek olyan élethelyzeteket ragadnak meg, amik az utcán jártunkban hozzátesznek, vagy hozzátehetnek kicsit az életünkhöz, és szerintem Gime ezeket úgy tudja lefotózni, vagy leválogatás és utómunka után elénk tálalni, hogy én spec azt érzem, hogy ezt én is pont így láttam volna és így fotóztam volna le És azt hiszem ezzel nem vagyok egyedül. De ha igen, nekem akkor is tetszenek. Mondjuk nem árt néha a címektől elvonatkoztatni, vagy letakarni. Mondjuk szerintem itt pl. az is jó, mert ennél a képnél nekem ez nem csak egy hülye szójáték képi megfelelője.

márminthogy szerintem...

(Úgy van, hogy 1:00-ig még az előző napot fogadja el...)
Azt gondoltam, hogy a KAMU szó elég. Ez kép nem a valóságról szól, nem olyan dologról ami valójában megtörtént. Ez nem nagyon nagy baj, ha ez egy jó nagy gegbe torkollana, olyan nagyba, ami elfeledteti velünk, hogy a fotós valójában csak egy emberi aggyal felfoghatatlanul rövid pillanatot kapott el, ami valójában nem volt jellemző a helyzetre, tehát ezért kamu, vagy hogy mondjuk csak a 2D-és képen látszódik két dolog közötti kapcsoalat, ami valójában nem jellemző, és a jelenlévők számára pedig észrevehetetlen volt. Ezek a dolgok csak akkor érvényesek, ha átvitt értelemben rámutatnak egyébként valóságos és értékes gondolatra, vagy ha sokkal nagyobb egy poénnal létrehozott nyereség mint az kép szemlélője által érzett ösztönös ellenkezés a KAMU, csúsztatás, stb. miatt.

Ezen felül pedig, tudod, voltál táborban, a képelemzésnél nem elég, hogy odadobunk egy mondatot, kell azt indokolni is, értelmezni és helyre tenni a rendszerben.

Ákosom, mi lenne, ha belépnél az oldalon a userneveddel és jelszavaddal? Akkor nem kéne harcolnod. Így jár, akit ritkán sodor erre a szél.

Gime! Most már a sokadik kép után be kell vallanom, hogy nagyon nem tetszenek az ilyen képeid. Ez mind KAMU! Pedig én is csináltam egy szatyornyi ilyet, míg rá nem jöttem hogy értéktelenek. Azért fakadtam így ki, mert rájöttem, hogy akkor vagyok szemét ha nem mondom el a véleményemet, és nem akkor, ha elmondom.
(Egyenlőtlen küzdelmet folytatok a weboldallal. Én tudom, hogy már szombat van, de ha ezt bizonygatom, akkor csak azt érem el, hogy újra és újra be kell gépelnem a hozzászólásaimat. :-)