Nem tudtam, hogy ennyire szeretem a rózsaszínt... :)) állandóan azt kell néznem... de aztán észrevettelek Téged is ám! ;)

Nézd meg azokat az oszlopokat újra Gábor.

Ettől lesz érdekes, vagy akkor ez most így nem jó?

Tipikus példája annak, hogy az oszlopok függőlegese pontos, ugyanakkor összhatásában a kép dől mint a fene. A dízkő csíkjai, a szobor-karéj íve és a modell féloldalas tartása akkora billentést adnak a képnek, hogy kapaszkodnom kell a szék karfájába.