Nehezen viselem ezt az időt... kimerítő.
Dóra, ez egy nagyon izgalmas kép. Egyetlen egy dolog: a kezedet tartsd a szemed és a képernyő közé, takard le az orrodat meg a szádat, hogy csak a szemed és a hajad legyen meg, és akkor látod, hogy mennyire élénk és titokzatos, mennyire jól működik a szemed a hajad tónusainak viszonylatában. Mindehhez képest az orrod, az arcod meg a szád nagyon túl van világítva. Ez ezzel a képpel is megoldható, hogy visszább veszel a tónusokból. Körberajzolod, kicsit kimaszkolod az egészet, visszaveszel a tónuson, és máris látni fogod azt, hogy ha ezt visszaveszed fényben, akkor egyből a szemed kezd el élni. Most egy picit ezek a formák ezt szétverik, miközben a szemedben van a titok, nem ebben a mosolyban, és nem abban, amit az arcnál látunk. A gesztus is fontos, de most elvitted a hangsúlyt a szemedről. Megvan a leckemegoldás, de játssz még ezzel egy kicsit, kérlek. (hegyi)
értékelés:
Nagyon fontos az önporté, megfigyelés, önismeret, szóval hajrá!