Furcsa ez az egész világ. Olyan, mint egy világégés utáni Henri Rousseau kép. Itt vagyunk egy nagyon komor helyszínen, az egyetlen vidám színfolt az a zöldekkel és sárgákkal megjelenő talaj, minden más nagyon kemény és kopogós és egyszer csak itt áll valami érthetetlen módon egy kutya. Persze nem vagyok hülye, tudom, hogy ez egy sétáltatás és te is ott voltál, hiszen valaki elkészítette ezt a képet, de mégis most ez a fajta direkt kapcsolat nincs a képen, hanem a kutya, mint önmagában valóként, mint főszereplő szerepel egy olyan mesei történetben, ahol nincs gazda, mint egy erdőbe menekült vadállat, aki keresi a többieket, mert lekéste a csatlakozást. Érdekes és izgalmas helyzetet teremtettél, nem egy szokványos kutyás kép, az biztos. (hegyi)