Nagyon örülök annak, hogy Márti újból elkezdett küldeni nekünk házi feladatokat. Ez egy nagyon egyszerű eszközökkel dolgozó fotográfia. Pont az egyszerűségében van az ereje. Kompozícióban lehetne azt mondani, hogy igen, de hát a kép baloldalából, meg a kép tetejéből lehetne még vágni, feszesebb kompozíciót lehetne létrehozni, ez is lehetne egyébként egy irány. Én pedig azt mondom, hogy az a nagyvonalúság ennek a képnek az erénye, hogy a Márti hagyja azt, hogy ebben a térben ez a hajó tudjon úszni, hagyja azt, hogy a néző úgymond meg tudjon nyugodni, rá tudjon hangolódni arra az élményre, amiben neki ott része volt. Olvastam a hozzászólásokat, azt is, hogy hát ez egy képeslap. És én azt mondom, hogy én elfogadom, és szívesen látnék ilyen képeslapot a boltokban. Ugyanis pont az ebben a képben az erény és pont azért fontos számomra ez a fotográfia, mert a Márti ezt bevállalva elérte azt a szintet, hogy azt mondja, hogy igen, készítettem egy ilyen képet, és ez olyan, mint egy képeslap. Ezek, akárhonnan is nézem olyan szintek, amiket az embernek bátran vállalnia kell. Aztán majd lehet azt mondani, hogy igen, akkor most akarnám látni azt, hogy a Mártának mi a véleménye a nyárról, meg bevonhatna minket a – remélem be is fog vonni – maga élményeibe a nyárral kapcsolatban. Most ő ezt az érzést küldte el nekünk és ez nagyon is szépen megmutatkozik, nagyon-nagyon jó formai játék és ez a lemenő Nap, ezek a narancs színek, ezek pedig mint szignó, nagyon finoman, de utalnak a szerzőre is. Úgyhogy én köszönöm, én erre adok három csillagot. (hegyi)
értékelés: