Az első, ami szembetűnik, az az, hogy a háttérben húzódó tájrészlet eleve elforgatja ezt az egészet, és ha még ehhez a két függőlegesünk (a két lakótelepi háztömb) sem tökéletesen függőleges, akkor ez az egész elkezd elfordulni, és ez nem annyira jó. Érdemes lenne egy picit visszaforgatni ezt az egészet. Maga a gondolat abszolút érthető üzenet. De nekem a felső régió nem biztos, hogy kellene, miközben az alsó régióban az utcarészlet lehet, hogy izgalmas lenne ebben az ellenfényes csillogásban. Van abban valami szürreális, hogy a naplemente aranyhídját a parkoló autók tetején látjuk viszont, de akkor ezt a ritmust meg kell hagyni. Azért mondom, hogy a kép felső része kevésbé izgalmas, mert onnantól kezdve, ahogy a napkorong megjelenik, az ami felette van, ehhez már nem ad hozzá. Talán egy kicsit több feszültséget hordozna a kép, ha lejjebb lenne billentve, bevállalva akár azt is, hogy ezzel a függőlegeseink perspektivikusan ábrázolódnak. Lehet, hogy egy olyan üzenet jönne létre, ami tömegében és mondanivalójában határozottabb lenne. Ez egy 2 csillagos kép, mindazzal együtt, hogy ha ez ismételhető, ha ez Blankának a saját lakókörnyezete, és ezt a megfigyelést újból meg tudja tenni, akkor egy esős időszak utáni naplementét megvárva ezek a csillogások még jobban felfokozódhatnának. Érdemes lenne ezt keresni ezt az időpontot, helyzetet, és résen lenni. A kamera legyen kézközelben és akkor ebből egy nagyon érdekes képi szituáció hozható létre. (hegyi)
értékelés: