Hát, az ember reménykedik, aztán ahogy öregszik, rájön, hogy nem a remény hal meg utoljára.

Remélem eljutott ez a portré Bécsbe is. Nagyon kifejező.
István kommentjei nagyon szomorúak és tökéletes bizonyítékai annak, hogy miért van nullán a hazánk mind gazdasági mind társadalmi vonatkozásban. Talán egyszer eljutunk odáig, hogy tudjuk mindenben mindig mi, a nép döntünk.

Elcsúszhatott a számolókád, már a 4.-ben is elmondtam, de a 7.-ben konkrétan is. De válaszolhattam volna az első kezdő megjegyzésedre azt is, hogy "jó, értem". De nem lettem volna elégedett a magam mércéje szerint azzal, ha csúsztatva hagylak a problémáddal - miközben alapvetően kicsit furán érzem magam attól, hogy számon kérsz.

A nyolcadik bejegyzésedben végre válaszoltál konkrétan a legelső hozzászólásomra. Kösz!

István, drága barátom, próbálok segíteni, mert belegabalyítottad magad a bogáncsosba, valamibe beleakaszkodtál, ami olyan egyszerű, mint a nap, de bonyolítod.

Ez a kép egy önportré, abban a leckében is lakik. Egy protest önarckép egy jól dekódolható üzenettel a kezemben. Se több, se kevesebb. Pont.

Te nem szeretnéd, ha ide kerülne a a Térre az aktuálpolitika. Én javasoltam, tisztázzuk, mi micsoda. Fogadd el, hogy a politika nem az, aminek te látni akarod. Ettől még neked, szubjektíve lehet az, de objektíve nem. A politika közügy. Ami nem aktuálpolitika, az történelem.

A fotográfia politizál. Nyilván, ha kis nünükéket fotózunk a kertben és formalista vagy a szépséget vadászó szemcukorkákat tolunk, azt is lehet, az is fotográfia, szerencsére széles a spektrum. Nem ezekről beszélek. Arról beszélek, hogy a fotográfia velejét az állásfoglalás adja. Ez a sajtófotó, ez a riport, de megsúgom, ez a portré is, az utcafotó, mindegyik ugyanazt figyeli, az embert és a környezetét, és ezek viszonyait.

A művészetről mondhatod, hogy nem szükséges alapfeltétele a progresszió, de ez nincs így. Talán szerencsésebb lenne, ha azt mondanád, hogy a művészetből neked arra a szeletre van inkább igényed, ami már lecsillapodott, vagy már időben van olyan távoli, hogy bár jóllehet korának lázadója volt, de mára bekerült a kánonba és békésen lehet nézegetni hűs múzeumok termeiben. Én Ai Weiwei meghatározásával értek egyet, "Everything is art, everything is politics." Ha a művészet nem lenne progresszív, akkor legfeljebb dekorációnak lenne jó.

A Térről. Okulni, tanulni járunk ide, erre van kitalálva. Nem középiskolás fokon. Azaz igen, remélem, lesznek még máskor és mástól is állásfoglaló, közélettel foglalkozó, hogy ne mondjam, politikával foglalkozó munkák itt. És majd jól megbeszéljük, amit látunk. Nincs mitől félni, legfeljebb a saját korlátainkat veszíthetjük. Ettől még elfogadom, hogy te nem szeretnéd, és ez épp egy szavazatnyi.

Oké, fogalomtisztázásba belemegyek, hátha közeledünk: a politika szócikket olvasd végig kérlek, ha már belinkeled a wikit, hogy manapság mit értünk még politika alatt. Ugyanis én nem az ógörög polisz szóból valahogy általánosan magyarosított közélet kifejezésre gondolok amikor aktuálpolitikáról beszélek, az AKTUÁLPOLITIKÁRÓL, és itt a TÉREN a Téren. Nem szeretném ezt, nem szeretném az ellenérveket sorolni, sem olvasni, hogy ki melyik médiából győződött meg szentül... Mert mi van, ha azt mondom, magyarok pakolgatják magyarok szélvédőire a cetliket amikor rántotthúsozni mennek ki. Tudjuk ki? Ha egyáltalán igaz... Nem... Persze, megnyugtatlak, ezt nem olvastam sehol, csak egy logikai okfejtés volt, Occam borotvája...

Még egy kérdés, hogy értsem ezt is. Ezt a fotódat sajtófotónak tartod?

Jó lenne a fogalmakat tisztán tartani és nem engedni elmenni abba az irányba, ahová szeretnék azt áttolni - nevezetesen, hogy ne foglalkozz semmivel, egyél zsömlét kiflivel, a politika fujj, mert azt politikusok csinálják. A politika jelentése a közélettel való foglalkozás, abban való részvétel, és igen, remélem, hogy foglalkozunk vele, itt is, ugyanis azért tartunk ott, ahol, mert azt hittük, azt hitették el velünk, hogy nem vagyunk elég felnőttek, ezt csak a politikusoknak kell és szabad csinálni, mi fogadjuk el, ami és ahogy van. Nem. Szép is lenne, ha a fotográfia nem foglalkozna politikával, bezárhatna a Word Press Photo.

Bocs, én csak az elsőt olvastam, arra válaszoltam. De befejeztem, elmondtam amit szeretnék, elmondtad a válaszod, oké.

A művészet progresszivitása is korlátok közötti, ezt azzal is aláhúzod, hogy írod, határvonalon jár, és ez rendben is van. De hogy kizárólag csak az lenne a művészet, ami határokat feszeget, ezt vitatom, mert nem hiszem, hogy ez lenne az elsődleges premisszája, de konklúziója sem. De ez más téma, másutt kifejtettem már.

Elfogadom azt az álláspontot, hogy a művészeknek szükséges a közéleti állásfoglalás is, azt is megértem, ha nem, és azt gondolom, vannak erre alkalmas platformok is, amelyeket én személy szerint elkerülök. Nem is vagyok művész sem, ez a teher nem nyom, és önző módon próbálom örömmel megtölteni amit még lehet. Vess meg érte, de nem vagyok hajlandó többet beengedni az aktuálpolitikából, mint amit sehogy sem tudok elkerülni. Itt a Téren látok arra reményt, hogy elkerüljem. Ezért próbálom megtenni a magam prosperálását is.

Szóval, úgy értsem, hogy nem tartod kizártnak ezentúl az aktuálpolitikát innen?

Arról, hogy megtartható-e egy közösség intakt módon a körülmények ellenére is: amíg a környezet, amiben élünk, úgymond normál üzemben megy, addig lehet azt mondani, valós igény, hogy egy mondjuk szakmainak mondható kör foglalkozzon alapvetően azzal, ami a szakmája. Mondjuk ez is érdekes kérdés, ha az ember kimerészkedik az utcára és mondjuk akár csak street fotókat csinál, hogy akkor mivel találkozik, nyomorral, szegénységgel, akármivel, hiszen az, ami a fotózás, az mindig a környezetre reflektál, attól nem lehet sosem független. De értem, persze, normál üzemben ez valid kérdés. Ugyanakkor ha csak azt vesszük, hogy akár a tagjainknak is érvényes kérése lehet, hogy készítsük őket fel arra, ha utcafotózni akar, hogy mi vár rá, egy nem normális üzemben egyszerűen nem lehet azt az álságos látszatot fenntartani, ami azt sugallja, hogy minden rendben, a köreink sértetlenek, a kerítésünkön nem kell kinézni, a külvilág nem érdekes. Amikor egy normális közösség alól kifut a talaj, mert az inga oly mértékben nem csak kilengett, de tartósan kívül is marad a normalitás határain, akkor nem tehet úgy a közösség, hogy ez nincs, és nem akarok tudni róla. Feriéknél újságírót ölnek, itt a maffia fosztogat, Írországban a lakosság a hideg miatt, most akkor mindre mondjuk azt, hogy ez nincs?

Még egy dolgot István engedj meg. Azt a problémád, hogy a mi kis nyugodt állóvizünket is megzavarja az, ami történik körülöttünk, azt ne rajtam kérd számon. Kérd számon azokon, akik gerjesztik az indulatokat, kérd számon azokon, akik 8 éve kussolnak, kérd számon azokon, akik a maguk nyugalmának érdekében a fejüket a homokban tartják, a szépelgőkön, mindazokon is, akik még mindig, még ma is mosdatják a szerecsent, azokon, akiknek nem büdös a diktatúra, akik tehetnék, de nem üvöltenek, akik álomvilágban élnek, hogy ne kelljen szembesülniük, hogy mi is a valóság. Meddig terjed a kényelmes fotel, a komfortzóna, honnan kezdődik és mikor az, ami már elég ahhoz, hogy felébredjünk?

A közélet a mindennapjaink szerves részét képezi, ha az azzal való foglalkozást kizárjuk a témáink közül, a formalista szépelgésig egyszerűsítjük le a mozgásterünket.

Normál üzemben erre a humanista tiltakozásra nem lett volna szükség, hogy sor kerüljön. Normál üzemben a közélet nem olyan viharos, hogy a civil embereknek kell képezni a tőkesúlyt, hogy ne boruljunk bele a vízbe. És ezt a szelet behatárolhatóan egy irányból fújják, egyre elmebetegebben, egyre nagyobb körre kiterjesztve az ellenségképüket, egyre többeket bevonva a maguk idióta harcaiba. Pistikék a homokozóban a homokba pisálnak, és igen, van az a pont, amikor elég. Ez az a pont, mert a szó szoros értelmében is túlmentek a határon. Már nem belügy, már nem pártpolitika. Olvasd a cikkeket arról, hogy az osztrákok a magyar autók szélvédőire teszik a maguk üzeneteit, hogy húzzunk onnan haza. Mi. Én. Te. Érted?

Mondok mást is, előre leszögezve újra, hogy ez egy protest kép, nem több, nem kevesebb, mielőtt a következőket aránytévesztés okán félreértenénk - ugyanakkor fontos, hogy tudjuk, hogy a művészet mindig progresszív és mindig határvonalon jár. Ami nem, az nem művészet, hanem múzeum, vagy dekoráció.

Ha megnézed, nem azzal kezdtem, mit hogyan kellett volna Neked tenni a fotódon, azt a második elterelő manőveredre írtam, hogy érthető legyen, hogy mit miért úgy gondolok ahogy, ha már megkérdezted... Nem kell úgy megtenned, az egy tipp, egy példa, ami belefér még. Én az itteni hozzászólásomat azzal kezdtem, amire még nem jött egyenes válasszal, de felkínálom ismét a lehetőséget rá:
ebből és a hasonló aktuálpolitikai protestálásokból nem lehetne kihagyni ezt a Teret?

István, ne menjünk bele abba, hogy ahelyett, amit fotóztam mit fotóztál volna, azt csináld meg te, ez alapvetően igaz minden képre, hogy induljunk ki abból, ami a képen van és az alkotói szándékból, mert az nem segítség, ha tök más képről kezdünk el beszélgetni, ami ráadásul csak a fejedben van meg.

Konkrétan azt akartam fotózni, amit látsz. Ennyit, nem többet és főleg nem mást. Sokadszor beszélnek a nevemben úgy, hogy azzal másokat sértenek meg. Én meg ezt egyszerűen nem tartom elfogadhatónak. Ez a kép ennyi. Egy protestálás.

A rasszizmus nem hogy csak zavar, hanem gyűlöletesnek tartom, és megvetem, akár fehér, akár színes. Te a hozzászólásban hivatkozol a rasszizmusra, ami a képen nincs, csak mint a fenti kép egy burkolt üzenete van jelen. Sehogy nem jelzed a fotódon, hogy a rasszizmussal lenne a bajod... De ha Neked a rasszista kijelentésekkel van bajod, akkor írd azt a lapra. Írd például amit ismert arcokkal is reklámoznak: "say no to racism", írd le ezt németül, és érti az is, akit érdekel az aktuál, aki ezzel képben van, miközben minden normális ember is azonosulni is tud majd az üzenettel, minden oldaltól függetlenül.

Szumma, és a képnél maradva, szerintem nem az emberségedet mutatod a fenti képpel, hanem reflektálsz egy aktuálpolitikai, választási bizbaszra úgy, mint egy politikus, vagy politikai agitátor szokott. Oké, harcos egyéniség vagy. De még egyszer, aláhúzva, hogy ne feszegesd azt ami nincs: ez is rendben van, elfogadható részemről, de megvan ennek is a maga fóruma. Én a Látszótérre nem ilyen fórumként tekintek, és szeretném, ha ez nem változna. Ne legyen direkt aktuálpolitika, ez a kérésem. Nem tudom, hogy ez tolerálható, vagy sem...?

Hozzáteszem, nem ismertem a sztorit ma reggelig, ezt a fotódat láttam előbb, és azt hiszem, a fb-on. Ott egy cseppet sem zavar.

Fordítsuk meg. Mi zavar téged jobban, a történet, amit gondolom ismersz, vagy a tiltakozásom ellene.

Van erre más fórum, nem?

Értem. Én viszont nem szeretném, hogy amikor Bécsbe megyek kis rántott húst enni, azért utáljanak, mert innen jöttem. És amikor rasszista uszítás van, fehér emberek kontra bevándorlók, akkor szót emelek. Bocsásd ezt meg, az én emberségem nem engedi meg, hogy egy fasz politikus egy másik ország fővárosából járasson le és azt gondolom, hogy ez akkor is így van, ha valaki történetesen fidesz szavazó vagy szimpatizáns. Ez pártpreferenciáktól függetlenül is így van.

Zsolt, én nem szeretném, ha direktben bekerülne ide az aktuálpolitika. Ezt eddig olyan jól megúsztuk.