A gesztus abszolút egyértelmű és érthető, a színek és a színfoltok, a formák, a kéz, az árnyékok, a fények, mind egyirányba mutatnak. Ebből az élményből, főképp színesben, ennél nagyon sokkal többet nem is lehet kihozni. November 1, halottak napja, az ember gyertyákat gyújt, mécseseket, és emlékezik az eltávozottakra. Az emlékezés gesztusa abszolút jól érzékelhető a képen. A vágással nem teljesen értek egyet, a hüvelyujjnál nagyon szűkre lett véve, ott több kellene. De elfogadom a képet a leckére. Örülök annak, hogy ezt most nem akarta András túlmesélni, hanem egyszerű eszközökkel dolgozik, bár kicsit színpadiasra sikerült a kéztartás. (hegyi)
értékelés:
Jó az ötlet, és gondolom a pillanat gyors elszállása miatt nem jutott csak idő a tökéletesítésre. A kezet valahogy én is olyan morbidnak érzem, mert nem érzek benne életet, nem érzem mögötte a tulajdonosát, és így furcsa ahogy a háttérhez viszonyul.