Valamilyen tükröződésből néz vissza a modell. Nekem úgy tűnik, hogy van egy kettős tükröződéses játék, mintha egy kirakati üvegen át nézné a fotografáló személyt. Trükkös Bara, mert a kislány szemüvege lehetne segítség, de nem fordult ő annyira vissza, hogy ez a tükröződés létrejöjjön, nem látjuk, hogy hol készült a fotó, pedig a szemüveg ebben esetleg segíthetne. És ez jó is, hogy nem buktatja ezt le. Nagyon finomak azok a kis jelzések, amik a sapkán, az arcon, a hajnál létrejönnek, amik mutatják ezt a dupla tükröződést. Az élmény is abszolút nyári, a fények, a színek, bár egy picit a kompozíció szűkre lett komponálva. A szemüveg egy jó gesztus, de figyeljünk arra, hogy csökkenti a kommunikációs lehetőséget a modell és a néző között. Most az arcon lévő gesztusok erősítik a helyzetet, tehát itt ez kevésbé problematikus. A jövőre nézvést mondom, hogy az idegesítő, amikor a modellnél nem tudunk mit kezdeni a szemüvegével, miközben a tükröződés, meg az, hogy nem látjuk a tekintetet, nehezebb helyzetbe hoz minket, mert ezeket utána a kompozícióval kell helyrehozni, a kompozíció lesz az, ami érvényessé teheti ezt a döntést. Nem mondom azt, hogy ez egy nem jól megoldott kép, csak azt mondom, hogy a szűk képhatárolással, és ezzel a szemüveges megjelenéssel csökkentette most Bara azt az élményszintet, ami a nyárhoz köthető. (hegyi)
értékelés: