Nyár
Pipacs és búzatábla. Nekem ez jut elsőként eszembe a nyárról.

Attól, hogy a nyár-lecke üzenetét bográcsozás közben vettük fel, még ugyanolyan komolyan kell venni, vagy szeretnénk, ha ugyanolyan komolyan vennétek, mint ahogy a többi leckénél is ezt tettétek.
Anita leírja, hogy neki a nyár a pipacs és a búzatábla. Ez így rendben is van, de ezen a képen nemcsak pipacsot és búzatáblát látunk, hanem egy nagy kuszaságot. Látunk itt mindenféle növényet, fűt, fát, bogarat.
Én azt gondolom, ha neked a nyár a pipacs és a búzatábla, akkor erről a kettőről kell beszélni. Itt nem búzatáblát látunk, hanem két búzakalászt, és látunk egy pipacsot, ami mint rekvizítum rendben van, de a megoldásával még kéne foglalkoznod annál is inkább, mert a beküldött képeid között is van olyan, ami a foglalkozásod gyakorlása közben ábrázol téged, és amikor a csuhébabákat készíted, akkor is foglalkozol vele, hogy azok statikában is, mindenben elfogadhatóak legyenek, megálljanak a lábukon. A fotó sem más, ugyanezzel kell foglalkoznod, hogy formában, úgymond, megálljon a lábán. Ezért ezt a nyár leckét szeretném visszaadni ismétlésre nem kötelezően pipaccsal és búzával, mert el lehet ennél egy kicsit jobban is vonatkoztatni, úgy hogy abban az Anita is megjelenjen, mert itt erről a képről erősen hiányzol. (szőke)

Hozzászólások

22
Értékelem!

1991 nyarán Rüsselsheimban jártam című műsoromhoz ezt a képedet választottam illusztrációnak.

14
Értékelem!

Elmélkedés a pipacsokról:
A pipacs (papaver rhoeas) érdekes virág. Mindig próbálok letépni (félreértés ne essék, leszakajtani le tudom) egyet, hazavinni és otthon is lesegetni. De ők annyira ragaszkodnak a gyökereikhez, hogy képesek 5 perc alatt lombhullatóvá válni és lekókadoznak olyannyira, hogy már nem is tetszetősek. Tehát szerintem a pipacs annak ellenére, hogy röghöz kötött növény nagyon is szabad virág, lehet, hogy kicsit önfejű és vonalas, nomeg lázadó, de simán lehet a nyár, meg a fiatalság jelképe mindezekért. Nem akar sehova menni mégis mindenhol ott van. Ezt csak abból gondolom, hogy amerre én járok, tágul a világ és az út szélén mindenhol ott piroslanak. De azért csak-csak letépek egyet-egyet aztán beteszem a kalendáriumba...őszre is marad egy kis nyár a lapok között... Anita! Szerintem ez jó kép mert a pipacs a nyár ripacsa...:)

Új hozzászólás