Igazából nyárutó, de még nem ősz. Valahogy nekem ezen a képen ott zsong egy augusztusi nyári délután összes hősége, hangulata...

Ugye a Feszty-körkép ami dolgozik ezzel a különleges panorámatechnikával, ami egy nagy és áttekintő, hosszú történetmesélésre használható elsősorban, és a XIX. század fotográfiája nagyon szerette, ahol az egész felvidéket nem tudom hány beállításban körbefotózzák, vélelmezem, hogy itt nem erről van szó, hanem utólag kapta ezt a szerkesztési módot a kép, de mégiscsak ezek a marhák, amik ott vannak a szabadban, a mesei elbeszélése történik, tehát ez a pannó-szerű kompozíciós forma jót tesz, jól aránylik a háttérben lévő fák zöldje az előtérben lévő sárgás, kiégett fűszálak, és a szinte horizontszerűen jelentkező szürkemarhák, egy picit talán én az arányt annyiban módosítottam volna, hogy a tetejéből, a zöldekből vettem el volna, és hagytam volna rá az elejére, hogy itt az ökörfarkkórók meg a szamárkórók meg nem tudom mik, az előteret beindítsák, de jó, és így is megvan rá a három disznó. (szőke)
értékelés: