És amikor az árnyék életre kell.
Ez nagyon érdekes, jó meglátás! Jó ahogy keveredik a valós és az árnyékvilág. Fentről lehet elhagynék, akár egészen a négyzetes képarányig.
És amikor az árnyék életre kell.
Jó, hogy keresed a megfigyelés lehetőségeit, helyszíneit, és a kád ehhez valóban jó terep, az árnyjáték is jó ötlet, bár azt kell mondjam, hogy egy ziccer most nincs jól kijátszva, mégpedig az, hogy két árnyék is van, a fenti el van vágva és alig érzékelhető, tehát azzal kell kezdeni valamit, ha már a szerencse a kezedre játszik, akkor azzal történjen valami. De a fő gondom az, hogy a test maga, az a részlet, amit adsz, túl elvont lett, ettől nem lehet vele mit kezdeni, mert nem kapok elég támpontot ahhoz, hogy tudjam hova tenni a dolgot, szabadon vagyok engedve az asszociációmmal, márpedig a nézőt nem lehet elengedni az erdőbe. (hegyi)
Köszi, igazából a vágás tekintetében majd mindegyik képnél bizonytalan vagyok, hogy mégis hol és mennyit és hogy kell vágni, és egy másik képnél is megjelent ez a probléma (elemzésben)
Úgyhogy érdekes... nem tudtam eldönteni hogy maradjon ez a forma vagy a négyzetes...
Még annyit, hogy ez egy kádban készült, fürdök stb, már régebben is észrevettem, hogy érdekes árnyékok jelennek meg itt-ott, sőt szinte valahogy kiszámíthatatlanok (gondolom ezt hívják szórt fénynek) Eszembe jutott az a játék is amit gyerek koromban játszottunk, mikor a kezünk segítségével mindenféle árny-állatokat, árny-izéket alkottunk:) Szóval biztos valahogy innen is jött az ötlet.