Én voltam az, aki elsőre szabályt szegett, első feladatként nem önarcképet készítettem, most pótolom (kaptam érte "dorgálást", bár ez erős túlzás). Egy igen viseltes és öreg, Pentax-M 1:1.7-es 50mm-es manuális objektívvel készült a kép, ami egy k-50-es vázon volt. Helyszín a teraszunk, állvány híján az ablakpárkány maradt. Rettenetes idő volt kinnt,borús-esős-szeles (2017.10.23.).
A kép kompozíciója, gesztusa, amit mutatsz vele, az rendben van. Amivel van némi probléma, az a világítás, és az ebből adódó (vagy nem adódó) utómunka hiánya. A felénk eső arcfeled sötétben marad, bebukik, ezt vagy derítéssel kell megoldani - erre jó egy fehér papírlap, újság is - vagy olyan időpont kell, amikor több a fény, vagy olyan helyszín, ami engedi, hogy valamiről vissza tudjon fény az arcra verődni. Szeretném, ha még küldenél önportrét, kérek ismétlést. (hegyi)
Péter bár panaszkodsz az időre, én mégis azt érzem a kép puhaságát és hideg tónusait ennek köszönheted. Nekem ez teszi széppé és érdekessé. A fejeden átsuhanó vezeték nélül túl tökéletes is lenne. Mutathatnál többet a háttérből akicsi mélységéleség kizárja a környezet részleteit. Te így is a kép középpontjában vagy szerintem nem lenne zavaró.