Én nagyon kedvelem Rousseau-t, és az ő dzsungeles őrületét. Értem a célzást is, csak a kompozíciónál van egy kicsi problémám. Szépek ezek az összehajló fák, de én lehet, hogy lejjebb billentettem volna a kamerát. Most fent nekem lyukas, és mintha egy lufiból ott szökne a levegő, megy ki fölfelé az egész. Ha a kamerát lejjebb bukatod, akkor magad kerülsz a kép középpontjába, és téged ölel körbe ez az egész világ a halszemoptikával. Máris a kompozíciód is talán erősebb lenne. És te is jobban észrevehető lennél. Mint Rousseau-nál is, tudom, hogy ez cél is volt, hogy az állatok mászkálnak a fák között, és ő megtette azt, hogy előtér-háttér játékkal egy vizuális kérdőjelet elénk tett. Ez egy abszolút érthető fotográfia. Még egy problémám van: az öltözék. Oké, rendben van, értem az egészet, de a melegítő felsőt nem. Arra az időre, amíg exponálsz, nyugodtan azt a melegítő felsőt le lehetett volna dobni. Csakis ennyi hiányzik ahhoz, hogy abban a környezetben a természetességed érvényesüljön. Most olyan nekem az egész, mintha ez egy teszt-fotó lenne ahhoz, hogy te oda beálltál megmutatni a leendő modellnek azt, hogy ő majd hova álljon. Ez nem a végleges megoldás ebből a szempontból. Nem mondom, hogy könnyű a helyzet abban a tekintetben, hogy az elkövetkező napokban, hetekben megtalálod-e ezt a teret, meg hogy milyen időjárás fog fogadni, de nem ártana ezt ismételni. Abszolút szeretem ezt a képet, és teljesen jó és szívemnek kedves az irány amit mutatsz, mégis visszaadom ismétlésre, ha lehet ilyet kérni, mert igen kevés hiányzik a tökéletességhez. (hegyi)
Köszönöm az elemzést.
Mindig hasznos, de mivel a beállított képek készítésében semmi gyakorlatom sincs, most még a szokottnál is tanulságosabb. Az öltözék valóban rontja a képet. A kép tetejét nem biztos hogy sikerül korrigálni, elég sokat bajlódtam avval, hogy ez a néhány, egymáshoz nem is túl közel álló fa, valahogy kitöltse a teret. Ezért kellett a halszem.
Igyekszem megismételni, de ez erősen időjárás függő.