Öniróniám tükre

Feri, ennek van humora is, sztorija is, azon vacillálok, hogy a csajt a lánccal levettem volna-e a szekrény tetejéről. De ami nekem most még nem 100-as, hogy ez így a határán van annak, hogy sztorit mesélünk, vagy szociót mesélünk, vagyis hogy ez egy belső monológ, vagy egy helyzet közlés. Ha ez utóbbi, azzal a baj az, hogy a nézők nem biztos, hogy értik, mire megy ki a fuvar. Apa átrendezi a lakást? Ahhoz szűk a kompozíció, akkor több kéne a térből, hogy beinduljon ez a sztori. Ha viszont belső monológ, saját történet belülről, és erre utal a kategória is, meg a cím is, akkor nem maradhatsz te, mint szereplő civil. Csak mondom, képzeld el ezt aktban, mennyire erős üzenet lenne ahhoz képest, amit most látunk. Nehéz így csillagozni, mert az ötlet és irány 3 csillagos, de ez a bizonytalanság meg ismétlést jelent, szóval lehet-e, hogy én adok 3 csillagot, te meg megpróbálod ugyanezt megcsinálni újra, kipróbálva az aktot? (hegyi)
értékelés:

Hozzászólások

Az irány inkább az utóbbi, az üzenete jobban a tánc önnön magammal szeretett volna lenni. Mivel nem otthon készült, nem áll módomban egyéb dolgokat rendezgetni, a többi javaslatot, azaz aktban elkészíteni, nem vállalom. Indoklás megy privátban, köszi.

István, majdnem talált, csak a besorolás nem megy nekem se: idősebb vagy haladó?

A "Táncórák idősebbeknek és haladóknak" cím jutot az eszembe :))

Új hozzászólás