Öreg tükör
Egy öreg tükör egy öreg házban - hiába várja már a gazdáját.

A képen egy szobabelsőt látunk, egy részletét, csendéletbe foglalva, ezen növények szerepelnek, mint indák, amik összekapcsolják a formákat, de akár azt is mondhatom, hogy ezek szabdalják is a teret, látszik egy tükör, amin tükröződik egy festmény, gondolom a szemközti falon, szerintem maga a meglátás az nagyon erős érzelmi töltetet hordoz magában; amiben én pontosítanék, mert a tükör is nagyon pontos, a kép ami tükröződik is nagyon pontos, és a tükörben tükröződő növényi formák is pontosak, ami egy kicsit visszahúzza ezt a realitás szintjére, az a valós térben megjelenő növényi formák és kaspók világa, tehát ebben lehetne egy kicsit javítani. Másfelől tükröt az ember mindig azért használ, hogy valamit kiemel, kiválaszt vele, azért használták a középkortól kezdve, a fürdőszobákban, mert felnagyít vagy szembesít, tehát az egy másik tér, mint a valós tér, és itt a fekete-fehér, a kompozíció és a környező növényi világ miatt az az érdekes, hogy ezen a képen így összefolyik az egész struktúra. A tükör tükörsége, szürrealizmusa, megintcsak mondanám René Magritte képeit, nem jön létre, nem érzékelem ezt mágiát, ami a látható és a tükröztetett közötti párhuzamokkal játszik, beleolvad ez a felület, nagyon kellett néznem, hogy hol van ez a tükör, a festmény képkeretén belül, vagy hol. Ez szerintem kamerabeállítás, fények keresése, ha ugyanezt a felületet akarjuk használni, tehát a kamera mozgatása, más fények megvárása, kellene, hogy legyen, mert az, amivel kísérletezel az jó irány, tehát jó lenne megismételni. (szőke)
értékelés:

Hozzászólások

Csaba: értem, akkor picit félreértettelek.

Ismételni a képet nem tudom, ill. nagyon nagyon kicsi ennek a valószínűsége. A tükör maga... színesben fényképeztem a képet, és úgy a tükör látványosabb volt; de sajnos a pletykák is, amik túlzottan elvitték magukkal a képet, pláne, hogy a fás festmény is elég sok zöld árnyalatot hordoz. Prózaiabban mondva, színesben elég gagyinak nézett ki a kép. Máshonnan fényképezve meg a festményt vesztettem el, úgyhogy végül maradtam ennél a verziónál. Köszönöm az értékelést.

Félreértettél, a két nagyszülői ház közötti távolságokról beszéltem (vagy akartam beszélni), arról, hogy a képed összehozta nekem ezt a két külön világot, amit köszönök.
Nyilvánvalóan ott van a képben egy-egy ház hangulata is, úgy gondolom ezt mindenki látja benne. A többletjelentést emeltem ki, ami nekem van, vélhetően neked is van, mert többet érzek, mint egy megmutatom-célt, Árpihoz talán nem jutott el.

Csaba: De igen, pontosan ez az. Hogy ez bárhol lehet, bármelyikünk nagyszüleinél. Valahogy olyan nagyszülős-falusisa, bár nem is feltétlenül falusias, mert nyugodtan lehetne panelben is, hanem olyan egyszerű, öreges csendélet, enteriőr vagy micsoda.

Árpád: Ez egy öreg borotválkozótükör, egy öreg, kicsi parasztházban, ahol akkora az előtér, ahol a tükör is van, hogy a tükörben a nappaliban lévő festmény látszik, és mivel a gazdája, egy öreg bácsi kedvelte a növényeket, hát pletykákat ültetett cserepekbe, és azokat rakta a falra kaspókban. Engem meg valahogy megragadott ez a nem is tudom, tán parasztbarokkos csendélet, az öreg tükörrel (és igen, a jellegzetes tükörtartó gombokkal), a csempézett fallal, a festménnyel (ez is elég jellemző stílus, nagymamámnál is van egy hasonló a falon), és a növényindákkal. Ez nem egy mágikus tükör, csak egy öregember öreg tükre volt, amiben már nincs más-világ, nincs varázslat, csak egy öreges kis élet néhány rekvizítuma. Egy csendélet, ami nem szép, nem romantikus, nem geometrikus vagy bármi más látványos dolog - hanem ilyen.

Hülye helyzetben vagyok, mert nekem ez vélhetően egész mást jelent, mint az alkotónak. Ugyanis anyai nagyszüleimnél volt egy teljesen ilyen tükör (ugyanezekkel a jellegzetes gombokkal és töredezett peremmel), apai nagyszüleimnél pedig egy stílusában és kompozíciójában nagyon hasonló (emlékeim szerint szovjet ecsetből származó) tucat-tájkép. A két ház között pedig 130km és egy világ. Innen indultak a gondolataim, és ettől kezdve nem igazán tudtam mit mondani. De megmozgatott.

És? Én ezt nagyon nem értem. Tegye fel a kezét, aki igen.

Új hozzászólás