Különös erővel hat rám a nyár-ősz forduló.. Főleg amikor éles av álasztó vonal. (Tavaly a SZINen egyik nap még kinn fürdöztünk aztán másnap hanalban beesett az ősz.. megindító volt) :)
Ez a kettőség benne van a képedben és ezért tetszik - ezt nem a tükör általi duplikálódásra értem, az alap.
(István haikuja is tetszett, passzol)

Zsolt, nagyon nagyra tartom, hogy az első leckéket küldöd be Te is!
Nagyon különös itt számomra, hogy az agyunk az információs morzsákból hogyan állít össze üzenetet, hogy a rétegződések ellenére miképpen az emberi arcra áll az agyunk mégis, és hogy itt e kevés is hogyan tud üzenni.

Most impresszióként hadd idézek ide egy haikut:

Napfényes széllel
szemben táncol egy barna
és egy zöld levél