Véleményem szerint az egy jó irány, ha Bara képeit megnézzük, hogy keresi folyamatosan a strukturális felületeknél a geometriát. A képen látható kihúzható ruhaszárító rendszer nagyon hasonló tengelyben fut, mint a háttérben látható hat- vagy tízemeletes bérházépület. Majdhogynem azt is mondhatnánk, hogy a két perspektivikus vonal összehozható. Ebben a képben igazából véleményem szerint ez a titok, a geometria térbeli összekapcsolása. Ehhez csak egy parányi beleavatkozásra lett volna szükség, ami például a ruhaszárító körülbelül két centiméterrel felénk való elmozdítása, és abban a pillanatban a tengelyek összekapcsolódtak volna, és a függőleges zsaluzott vasbeton fel, amiről pattognak le a meszelt felületek ritmikai játékot hozott volna létre. Úgy gondolom, hogy a tizenhármas lecke épített környezetben Barának egy nyolcvanöt százalékos megoldási képlete került ide, majdnem tökéletes a kép. Csak így súgva jegyzem meg, hogy ha az a szárító egy nagyon picit felénk van húzva, akkor a jobb alsó sarokban látható árnyékfelületek is egyből játéklehetőséget kapnak. Tehát ez, és nem azért, mert a Bara képei nem szeretem, hanem sarkallva ezzel az intenzívebb munkára, ez egy egydisznós kép, és várom a további képeit. (szőke)
értékelés:
Új hozzászólás