A PECSA

A PECSA

Iványi Gabriellának egy kis hazai.
Budapest, 2012.09.01.

Sokat voltam én itt a Petőfi Csarnokban, egészen őrületes hely volt ez a 80-as években is, akkor új volt, progresszív, és ahhoz az ízlésvilághoz tartozott, amihez a Kőbánya-Kispesti metróállomás is, ezekkel a nagy műanyag felületekkel, amik voltak rajta az egész egy furcsa falanszter volt, de ahhoz, hogy koncerteket lehessen benne tartani, ahhoz, hogy a Ligetben legyen egy szórakozóhely nagyon is megfelelő volt. Azért olyan nagy baráti érzéseket az ember nem tudott vele létrehozni, erre nem volt alkalmas, talán a barnák miatt, talán a sötétség miatt, ami belül fogadta a látogatót, az egészben volt egy elidegenítő, távolságtartó érzés, de ettől függetlenül a mai napig fennmaradt. Túl sok gondozást nem kapott, ezért megpróbálták kortárs képzőművészek, graffitisek ezt az egészet feldobni, sikerült, amennyire sikerült, ennek látjuk egy lenyomatát. Ez egy izgalmas kép lenne akkor is, ha nem hagytad volna meg a háromszöget a kép felső részénél. Értem én, hogy ez neked hozzátartozik a képhez, mégis azt mondom, hogy mint kompozíció, nekem izgalmasabb lenne enélkül. Szépek a formák, de az égnél nekem kilazul az egész. A megoldás rendben van, három csillagot adok. (hegyi)
értékelés:

Hozzászólások

Ágnes, Gabriella, köszönöm. Muszáj volt elsütni valakinek ezt a képet...

Gabri, megkapád :)
Sándor, érzem a Barbie-k hatását...

Köszönöm! Kell nekem a hazai, mint a gyulai kolbász meg a fütyülős barack.:)

Új hozzászólás