Bár átlagban kijönne a 3 malac, de önkritika is van, úgyhogy legyen egy malac. értékelés:
na ez leiskolázóan kisiskolás volt:) imádom, hogy pont olyan spontán a hangod mint ha egy barátokközt színész lennél. a sminked pedig öt mosolyos :) :) :) :) :) ha meg disznólkodni kell, én arra is megadom az ötöt. (jól jártok velem mert elég aktív vagyok ahoz, hogy kommenteljek, és elég engedékeny, hogy csak úgy szórjam a disznyókat)
Izé, nem tudom jól használni ezt a közeget ahhoz, hogy elmondjam, nem sok különbséget érzek a véleményünk között. Az, hogy fekete-fehérre fordítva szerinted nem az szerintem meg igen, az egy dolog. De szerintem fogunk még erről beszélni.
Csaba: én pont azt mondtam a legelején, hogy a formai jegyek_ellenére_ nem portré ez szerintem. Merthogy formailag az, kétségkívül. De nem szól, legalábbis nekem nem szól arról, hogy ez most Zsolt-e, ki ő, miért az és mi köze a felolvasott dolgokhoz. Megjegyzem én iróniával nem nagyon tudok mit kezdeni, max ha az orrom alá döröglik, hogy ez az, akkor elhallgatok, mert nem értem/érzem.
Ráadásul azt is mondom, hogy vannak a szertárban úgynevezett oktató filmek a kameramozgásról, kamerahasználatról, tehát ha ez ilyen akarna lenni, akkor az a megfogamazási mód lett volna alkalmazva.
Annyi történt, hogy a portré-e a portré kérdést én így tettem fel magamnak, hogy egy tankönyvi menetrendből önkényesen kiragadott példák illusztrálásával, az illusztráció iróniájával dolgozva mutattam valamit - hogy ezáltal sikerült-e magamból bármit is megmutatni, az persze kérdéses lehet, de a cél semmi esetre sem az volt, hogy a pedellus itt tekintély alapon közöljön evidenciákat. Ha egy snittet veszünk alapul, sminket, az szerintem elég jól bemutatja ezt.
Amit mondok, nem előre megfontolt hátsó szándékú disznószerzés okán mondom. :)
Gondoltam erre, de akkor kicsit többet kellett volna kinézni ránk.
Így, hogy nem nézel fel a könyvből, nem derül ki, hogy te mit gondolsz minderről.
Marad a három desznyó.
Gábor, ebben tévedsz, hiszen az irónia eszközével, magamat ironikusan ábrázolva, úgymond a könyv tankönyvi megfogalmazásával szembe menve, ellentétes ábrázolásokkal teszem idézőjelbe mindazt, amit felolvasok.
Nóra: ezt a táborban is akartam említeni egyik-másik "portré-e ez", "csendéletet látunk-e" kérdésnél, hogy én nem tudok a hagyományos, értelmerőszótáras kategóriákkal mihez kezdeni. Attól, hogy egy (álló vagy mozgó) képen egy ember arca szerepel, attól nem portré. És viszont, attól lehet portré, hogy nem látjuk a modellt. Visszás dolog saját példát hozni, de ott van a tenyeres-talpas képem, az az eddigi legőszintébb önportrém itt.
A te könyvespolc mögé bújós képedet is portrénak mondanám, még ha csak kisejlesz a könyvek mögül is apró darabokban, mert sütne róla, hogy (ha meg- nem is, de) bemutatod vele a modellt, magadat.
Visszatérve erre a filmre: a felszínen ez 2. lecke mert ott az arc. De ez (bocs Zsolt) itt senkit nem érdekel. Ahogy mondtad is, Nóra, a képek nem viszik el magukban filmet. Ez sokszor rossz, de úgy érzem, hogy itt nem a képi közlés az elsődleges, hanem, és itt ismétlem magamat, az a performansz, hogy az alkotó közli velünk, hogy milyen véleménye van a portré kategóriáról. És hogy ezt miért egy monoton felolvasással és ridegnek ható, szó szerinti illusztrálással teszi? A klasszikus szerint aki erre válaszolni tud, az más aljasságokra is képes. :)
Szakasztott, ahogy mondod. Pedellusnak 5 disznó lenne, viszont Hegyi küldte be, úgyhogy max három. Ennek a filmnek ugyanis az az igazi címe: "Most aztán egyszer és mindenkorra megpróbálom lezárni a zestiskolán a vitát arról, hogy mi fér bele a portré leckébe és mi nem."
Ráadásul, teljesen illogikus módon tekintély alapon teszi ezt, az okos könyvből felolvasva, ahelyett, hogy kihangsúlyozná a zestiskola magától értetődő és meghatározó szubjektivitását.
En raismerek eme film alapjan a PEDELLUSRA, viszont HEGYI ZSOLTnak csak az arnyekat latom. Szoval Pedellus 5 diszno,
nekem kedvencem.látszik a pedi nem csak barna köppenyes szigou tekintetüportás,hanem maga is folyosón szaladgálló huncutbetyár kölök.egyrészt a képe,mint valami sarokból szívalakból induló virágmintás pásztorfaragás,másrészt a tükörben nagy okos férfitarkó monumentállis könyvespolcal.gondolom a piros póló se kölcsöndarab,és a fotósmink is ütős,közben mégis bölcs tanító duma.hát ez nálam 5cd
Csaba: Az már talán portré lenne, mert én dominálnék rajta és nem a konkrét könyvek konkrét mondanivalói; de Zsolt filmje túlságosan a recitálásra koncentrál, és ő maga csak illusztráció benne a szöveghez. Megnéztem a filmet hang nélkül, érdemes volt. Kíváncsi voltam, hogy elviszi-e a kép maga a filmet, de nem. A legvégén csak, egyetlen töredék másodpercig néz csak a kamerába, addig nem. Addig nem nekünk, nem hozzánk beszél és mivel nem is magáról, így semmi személyes nincs benne. Bujkál bennem az érzés, hogy ez a film valamiféle ellenpéldaként lett elkészítve-feltöltve. Mondjuk ebben nem vagyok biztos, bőven tévedhetek.
Ha lefényképezed azt, ahogy rád borult a tizenhárom polcnyi sci-fi könyved, és csak a fél arcod látszik ki a könyvek alól, mint valami homoktengerből, akkor az egy portré rólad. Szerintem, illetve az én értelmezésemben. Illetve ha lefényképezed ezt ÉS feltöltöd ide a portré lecke címkéjével. Tehát az is sokat elárul, hogy tartod olyan fontosnak és beszédesnek a könyves képedet, hogy megmutasd magadat nekünk rajta keresztül.
Csaba: Akkor ha félig elbújok a könyvszekrényem mögé, és lefényképezem így magam, akkor az portré lesz? Hisz csak azok a könyvek maradtak meg benne az évtizedek során, amivel valamilyen szinten egyetértek. Ha elég nagy a felbontás, még a címek is olvashatóak lesznek. De szerintem külső dolgokkal, 'okoságokkal' idézetekkel nem lehet definiálni magamat. Illetve lehet, de az nem őszinte dolog lesz, nem belőlem jön, csak a felszínen marad.
Szerintem nem maga a film a portré, amit a második lecke előír, hanem maga a cselekmény, ahogy az alkotó ezt ide feltölti, ahogy azt mondja magáról hogy számára ezek a gondolatok fontosak, egyetért velük. Ilyen értelmezésben többet tudunk meg az alkotóról, mint a filmen látható külső jegyeket. Miközben a film, mint kötelező feladatot teljesíti a második lecke betűjét is.
Eddig a Zsolt filmjeinél azt mondtuk, hogy majd közösen elemezgetjük azokat és valamilyen átlagot fogunk vonni, és most a második leckéjét készítette el, a portrét. Ez több snittből áll, részemről csak mint tagként nagyon érdekesek ezek a kiemelések. Nagyon határozottan használ egy szövegidézetet, mondjuk az jó lett volna, ha ezt az idézetet megtanulja, és az eddigi hozzászólásokból is úgy tűnik, hogy egyfolytában látjuk a tévéhíradó régi verzióiból megszokott súgógép használatát, a szem ide-oda villog. Ezt általában a televíziózásban úgy küszöbölik ki, hogy egy félalakost használnak az időjárásjelentőnél, vagy showműsorokban, vagy akár egészalakost használnak, így nem látszik annyira a szemmozgás. Az alkotó ugyanakkor tudatosan használja ezt az egészen közeli portrét, tehát ezzel nagyon határozottan a közelünkbe akar kerülni, viszont a különböző, szövegre utaló etűdök nagyon sokszor használnak sokkoló beállításokat, azt hiszem a borotvahabbal, vagy valamilyen fehér anyaggal átkent fej is egy ilyen. Azért emelem ki ezt a képet, mert tulajdonképpen ott, a szövegben és mindenen túl egy maszkra asszociálhatunk, és ezt érzem az egyik legfontosabb irányának a filmnek, hogy miközben közeliket használ, miközben jelen van folyamatosan, az arcával dolgozik az alkotó, valójában mégsem enged minket közel a saját történeteihez, mert akár az idézetek, akár az arcán látható távolságtartás, és a szomorú vagy rideg arcmimikák, ugye nem nagyon látunk mosolyt ebben a filmben, és az egésznek a szerkesztettsége szerintem a maszkra utal. Tehát ez a film, teljesen mindegy, hogy milyen szöveget használ fel vagy dolgoz fel, a maszkról szól, és miközben látjuk valamennyire a tárgyi környezetet, látjuk az alkotó arcát, a maszk jelenlétéről látunk egy üzenetet. Tehát a második lecke, portré kategóriában a Hegyi Zsolt filmjét én ismétlésre visszaadnám, azért, mert ha azt feltételezzük, hogy a Hegyi Zsolt nevű tanuló küld be munkákat, akkor kell, hogy önmagával szemben a saját munkáival szemben is, is és velünk szemben is őszintén, hiszen már jó régóta működik ez az oldal, és legyen már szíves ezt a maszkot levenni, és az igazi Hegyi Zsoltot lássuk, hiszen az eszközök arra utalnak, hogy ez a Hegyi Zsolt átver bennünket. Ismétlésre visszautalnám ezt a leckét.