Portré M

Portré M

A kommentároknál a technikáról már beszéltünk, a rádióadásban pedig a fejből kinövő cipőmasniról, itt most csak röviden ismétlem magunkat: egyrészt a részleges életlenítés, ami itt is fellelhető, szerintem csak másodlagosan a jpg tömörítés hibája, pontosabban a jpg hiba buktatja le azt, hogy körbe lett a lány rajzolva és ami a körön kívül került, az lett eléletlenítve. Ezt én nem tartom célravezetőnek, az élesség a valóságban nem körformában működik, hanem szeletben, erre érdemes lenne odafigyelni, hogy ha már manipulálok, akkor azt tegyem úgy, hogy vagy teljesen ellentmondjon a valóságnak, ne is akarjon hasonlítani rá, vagy próbálja azt megközelíteni. A másik a kompozíció. Én biztos lejjebb mentem volna a kamerával, hogy ne legyen ez a felfelé tekintő dolog, hanem egyenesen a szemembe nézhessen a modell, nekem az erősebb üzenet lenne. Ami a lábakat illeti, nem az a gond, hogy szerepelnek a képen, mert szerintem lehet olyan kép, amin a lábak is ott vannak, csak akkor ez legyen egy határozott döntés, hogy a lány kalimpál a lábaival. De ha félreérthető, ha hajmasinak is nézhető, akkor az nem jó. Tehát ne a fejből bújjon ki, hanem legyen határozott láb. Megérné majd alkalmasint, ha az időjárás már engedi, ismételni ezt a képet, mert a modell kitűnő. (hegyi)
értékelés:

Hozzászólások

Zsolt, ne izgasd fel magad, tudjuk, hogy nagyon jó a PS! ;))

Pedig ha lenne egy PS kurzus, lehet, hogy még használnám is.
Eddig ahányszor kipróbáltam, mindig elijesztett az eszközök és számomra ismeretlen szavak elsöprő áradata. Ha valaki megmutatná, hol van az az öt pöcöge, amerről neki lehet indulni...

Én ismerem GG képi igényességét, akinek még azt is felajánlottam, hogy bekalibrálom a monitorát, itt lakik 3 utcára, de nem jutottunk el még odáig, szóval nem tudom, kell-e hozzáfűznöm bármit :D

Amúgy meg: ha tudnám, hogy nem terméketlen talajra hull az ige, azaz hogy a java látszóteres nem valami hasonló szart használ képlabor helyett, mint te írod, akkor akár azt is lehetne, hogy csinálunk egy PS tábort, ahol lehet gyakorolni, vagy PS leckéket, ahol alap dolgokat elmagyarázunk, de amíg rendre kiderül, hogy a látszóteres a legböcsületesebb marha, aki nem talál magának PS-t, addig nem fárasztanám magam vele. :)

/Egy Photoshop CS5 ----> kb. 1000 €, nem mindenkinek jut rá... Ezért unfair kijelenteni, csak aki kompresszoros Mercivel jár, az igazi vezetö.../

Laci, lehet spórolni, többféle módon is, leírtam már, hogy akár a PS Lightroom verziójával. Akár bármi barkács szakkörös szoftver is lehet jó, persze. De ha valaki elakad a folyamatban és segítséget szeretne, nem nagyon fog találni olyat, aki kihúzza a gödörből, ha nem a szabványt használja. Akkor megy a kimittud, a találgatás, mi lehet a baj, közben megy az idő, elcsesz pár képet, elmegy a kedve... nem sorolom. Hadd tegyem fel másképp a kérdést. Miért nem kalkulálja a büdzsébe bele az amatőr fotós a digit fotónál azt, hogy nem elég megvenni a vázat, hozzá valami legolcsóbb kit objektívet és a netről szedett ismeretlen de ingyenes vagy bagóért tolt szoftvert, szóval miért áll meg a kalkuláció a gépnél, miért felejti el, hogy laborálás is van, annak meg ára van?

Komoly amit mondok, mert azzal elég sokat találkozom, hogy azon sír a fotóamatőr, hogy neki miért nem olyan a képe mint akármi profié, bezzeg a profi, és ez sokszor átcsap fanyalgásba, vagy irigykedésbe, hogynemondjam anyázásba is - miközben az amatőr rendszere sok esetben nem ott vérzik el, hogy a gép is amatőr, hanem ott, hogy a gépre agyal, hogy milyen objektív, meg milyen megapixel, bújja a szaklapot és hitvitán ontja vérét, hogy Canon vagy Nikon, agyasan, okosan, de a monitor valami teszkós szutyok LG, a gép egy kollégiumi szörpszagú vacak, szoftver sincs normális és arról, hogy be kéne kalibrálni a monitort, vagy nem is hallott, vagy azt hiszi, az az, amikor tologatja a csuszkát a vindózban, hogy kevésbé égjen ki a szeme. Igen, nem csak ag MG Merci a tuti. De ha lespórolódik a labor ára, akkor nem kell sopánkázni azon sem, ha szar a tónus, ha kiég, ha foltos... akkor ez van.

Na, meg fogtok verni érzem, szóval visszavonulok. :)

Engem most fog Zsolt a mókusok elé hajintani mert jön a coming out.
A képeim zömét csak olyan átalakításoknak vetem alá, amit az irfanview nevű képnézegető meg tud csinálni. Ez nagyjából a kontraszt, primitív színcsúszkák, horizontkiegyenesítés, vágás, átméretezés funkciókat fedi le. Alapesetben ezek közül is csak hármat használok:
- a forgatást, mert nagy az orrom és ettől ferdék lesznek a képeim
- a vágást, mert a keresőben nem mindig lehet százszázalékosan belőni a kép szélei és a forgatás miatt is inkább rá szoktam hagyni egy kicsit
- az átméretezést, hogy a 700 pixelbe beférjen.
Más eszközt (PSP) akkor használok, ha perspektíva korrekció kell, mert tényleg nem lehetett volna odaállni, ahova kellett volna.
JA, és ezt mind jpg-ben csinálom.

Persze mondhatni, hogy ez meg is látszik a képeimen, és ez nyilván így is van, de amelyik jól sikerült, azt ez a fajta önkorlátozás nem rontja el, amelyik meg vacak, nem ettől vacak.
Szerintem.

Mondjuk az is igaz, hogy a képeket nem kiállításra és nem albumba készítem elő, hanem ide, nektek.

Kis vágás, átméretezés és színállítás még csak a kezdet. Azt gondolom, hogy persze amikor az ember elkezd fotózni, akkor szinte mindegy, mivel laborálja a képeit úgymond, ezekre az elején bármi jó, hiszen a visszajelzéshez, hogy van a képen valami vagy nincs, szinte hozzá se kell nyúlni.

Amint azonban "felsőbb osztályba" lép az ember, és elkezd többszázezres nagyságrendben kiadni pénzt a gépre, akkor már megkerülhetetlen a PS. De azért ennek is vannak egyszerűbb változatai, Lightroom például, az azért szerintem még mindig alatta van egy kit objektív árának. A mezítlábas PS 700 dollár, az valóban elég sok, de ki mondta, hogy a fotózás olcsó hobbi? Itt jön az, hogy a digitnél mindenki úgy van, mint anno a tintasugaras nyomtatónál, hogy fú de olcsó, megveszem, aztán amikor etetni kell tintával és papírral, akkor kiderül, hogy fajlagosan nem olcsóbb, mint egy drágább nyomtató vagy analóg nagyítás. A fotózás ára csak áttevődött más hangsúlyokra, de ha egybe veted azt, hogy mennyi egy normális gép, 2-3 normális üveg, és mondjuk egy szoftver és egy számítógép hozzá, esetleg egy pigmentnyomtató, akkor rájössz, hogy bőven millió felett jársz. Csak persze az ember úgy gondolkodik, hogy a számítógép jó másra is, a monitorból nem kell a csúcs, szoftverből megteszi a szutyok is... és aztán a végeredménynél meg megy a nyafi, hogy de hát az én képem miért nem olyan, mint a profiké? Hát, ezért. Ráadásul ha nézegetjük a weben a szoftverboltokat, sok olyan helyzet van, amikor olcsóbban lehet hozzájutni, esetleg egy szkenner vagy nyomtató vásárlásához ajándékba adnak, vagy upgrade árban... Maggi porból nem fő gyöngyöző húsleves.

Bocsánat, nem valami elitista dumát akarok itt nyomatni, de ahogy mondtam - és ezt nem fejtem ki bővebben - nagy a net, mindenfélét lehet találni mindenféle helyeken, ha nem telik PS-re.

PS-re sajnos nekem sem tellett, illetve sajnáltam rá amatőr fotós büdzsémből a pénzt (inkább objektív helyette, vagy jobb fényképező) Kalóz verziót nem akartam használni. A Paint Shop Prot használom, és egy öreg Photopaintot (web editiont 1.0-t ... kuriózum :)
A PSP X4 ultinamte megfizethető áron van - huszonpárezer ft. (Nekem még az X2 van) Szerintem belépésre bőven elég - legalábbis én is inkább azok közé tartozom, akik inkább a géppel intézik el amit lehet.

(Ne essék félreértés: tudom, hogy a PS a legjobb elérhető alkalmazás! De egy kis vágáshoz, átméretezéshez, minimális színállításokhoz nem csak ez jó. Szerintem.)

Az én tapasztalatom az, hogy a sorrenden egyértelmüen nagyon sok múlik. A képet gyurmázni lehetöleg nagy formátumban, magas felbontásban kell. Ez ugyan lelassítja a procedúrát és emiatt macerás, de megéri. Ami velem már elöfordult, hogy a lekicsinyített nagyságú és durvább felbontású képen matattam, az eredménye szemmel látható lett. Persze kérdés az is hogy hol van a minöségi fájdalomküszöb, itt vannak sokszor mobillal vagy egyéb szappantartókkal készített "fotók" - amik a kompoziciós készség fejlesztésére sem igen alkalmasak. Egy jó kompozíció nem csak a képen szereplö elemek elrendezése és egymáshoz való viszonyát jelenti, hanem a tudatos éles-életlen hatások, szinmélység és tónus, fény-árnyék is fontos elemei, amelyek rosszminöségü képeken elveszítik befolyásoló hatásukat. /szerintem/

/Egy Photoshop CS5 ----> kb. 1000 €, nem mindenkinek jut rá... Ezért unfair kijelenteni, csak aki kompresszoros Mercivel jár, az igazi vezetö.../

..

GG a jpg nem mindenre egyformán hatékony. :) Pl. a finom struktúrájú füves részeket konkrétan rühelli, de egy finom színátmenetet is jól hazavág, főleg ha abban sok a kék. :) (Ennek oka hogy ált. a kék csatornában eleve rosszabb a mintavételezés, de ebbe nem biztos itt kellene belemenni.)

Zsolt tanáécsa gyakorlati szempontból helytálló megközelítés, amit a kísérleti atomfizika is alátámaszt. :)

Gábor, én mindig a gyakorlat felől közelítem meg az eljárást és nem az elmélet felől, az elméleti gondolatok papíron szépek, a gyakorlat rendre felül szokta írni, én meg nem vagy se régész se történész beállítottságú, hogy ássak a mélyére, hogy mi is történt a gyakorlatban,ami felülírja az elméletet. Minden lehet és minden ellenkezője is, de Laci esetében elég jól behatárolható, hogy azon kívül, hogy szeret életlenítéssel bindzsizni, bizony jpg tömörítési hibák vannak a képein, gyakorta , ezért bátorkodtam azt feltételezni, hogy a kutya ott lehet elhantolva, hogy a processzusban a jpg többször kerül mentésre.

És akkor a magvas véleményem: a raw úri huncutság, ha van, akkor jó, ha nincs, akkor se áll meg a világ, ilyeténképpen mindegy, hogy raw, tiff vagy jpeg a kiindulási alap. Adva van egy nyers kép, sok pixellel, a gépgyártó által a lehető legjobb technikai minőségben. Ezt KELL elmenteni tif-ben. Kell, és pont, haccáz. Aki ezt a kiinduló file-t nem TIF-ben menti, hanem jpg-ben, az hibázik. A jpg az a szükséges rossz, hogy a neten is nézhető legyen a kép. Erre és SEMMI MÁSRA nem alkalmas. Tehát jpg-t csak a végső fordulóban, csak a webre mentésnél használunk.

Még valami. Ahogy írtam, nagy a net, minden szoftver megvásárolható, kikölcsönözhető és hadd ne mondjak ötleteket, így a PS is. Megint sarkos leszek. A PS az ipari szabvány. Minden más csak megközelítés, úri huncutság. Ezzel nem mondom, hogy nincsenek jobb szoftverek a photoshopnál, de azokat mindenki saját felelősségre használja, ráadásul egyáltalán nem biztos, hogy annyival jobbak, mint amennyivel drágábbak vagy kiszámíthatatlanabbak. Tehát tessék PS-t használni. GIMP meg mindenféle szutyok cuccok nem professzionáls fotófeldolgozók, hanem amatőrök lelkes vackai, amik a bitvadászoknak lehetnek értékek, de fotótechnikailag nem.

Fentieket nem kell elfogadni, csak a százezres nagyságrendű képfeldolgozási gyakorlatom, a több év és sok szívás tapasztalata mondatja velem, hogy a végeredmény ez. Aztán természetesen mindenki azt csinál, amit akar. :)

Ne felejtsétek el, hogy az ismételt mentés csak akkor okoz veszteséget ha a mentés után bezárod majd újranyitod a file-t, azt mented, zárod, újranyitod stb... Amíg a memóriában van a kép kitömörítve, addig természetesen ilyen adatvesztés nem történik ha közben biztosamihótziher 200x is rálépsz a mentésre!

László: a méret nem feltétlen fog szignifikánsan csökkenni a végtelenségig. Az algoritmus összetett, és van olyan képtartalom, ill. tömörítési fok ami után már nem hatékony, hanem nagyobb az overhead-je mint amennyit nyersz a tömörítéssel.

Viccesen azt szoktam mondani, hogy a legjobb tömörítés a konvenció. Ha megállapodunk, hogy a 0 jelenti a Mona Lisa-t és az 1 az épp tárgyalt képedet, akkor egyetlen biten eltárolhatjuk mind a kép képet. :) Ehhez csak a tömörítő programba kell eltárolni mindkét képet, így az ugyan nagy lesz, de a két kép kevés helyet foglal: egyetlen byteban akár 8x letehetőek! :)

Javaslom a photoshop használatát - jó a raw konvertere, és a save for web cucc is jól ment - nagy a net, acta sopa és a többi négybetűs ellenére ;)

Zsoltnak be van akadva ez az újratömörítés dolog, pedig ez azért annyira nem fájdalmas.
A jpg valóban veszteséges eljárás. Ha jpg-ben mentesz, elvesztesz némi információt. Ráadásul ez állítható, hogy milyen legyen a tömörítés. Én többnyire 99-est állítok, ami elenyészően kis adatvesztést jelent, viszont még mindig sokkal kisebb méretet, mint mondjuk egy tiff. Van veszteségmentes jpg is, de azt nem minden szoftver ismeri.

Amikor egy jpg-t betöltesz egy képszerkesztőbe, kitömörödik és újra előáll egy bitkép, amelyik már nem egyezik az eredetivel, pár (általában nem látható) részlet elvész.
Ezek után a képszerkesztőben amíg dolgozol, akárhány műveletet végzel, akárhányszor mentesz közben (tetszőleges formátumban) a program továbbra is a kitömörített képpel dolgozik, veszteség annyi lehet, amit a képmanipulációs műveleteid okoznak, de az azonos azzal, mintha tiff-ből, raw-ból, vagy bármi másból indultál volna.

Amit Zsolt mond az abban a speciális esetben jelentkezik, ha azt teszed, hogy betöltöd a jpg-t, szerkesztesz, mentesz, kiszállsz a programból. Bezárod a képet, újra megnyitod a frissen mentettből, szerkeszted, mented, bezárod, megnyitod, szerkeszted...
Itt ugyanis a mentés bezárás, megnyitás műveletsor azt eredményezi, hogy jpg-be mentéskor elvész némi információ, ami újra megnyitáskor már nem helyreállítható.

Jó kiindulási alapból nagyon sokszor (vagy nagyon durva tömörítési beállítással) kell újra és újra eljátszni ezt, hogy látható legyen.

Laci, Zsolt itt a mentésről beszél.
A JPG egy úgynevezett veszteséges tömörítési eljárás. Ökölszabállyal azt lehet mondani, hogy a nagyon hasonlatos árnyalatokat a mentés foka szerint homogenizálja, hogy érthető példát mondjak, olyasmi mint az 5Ft-os kerekítés. A JPG forma az egy adott eljárás. A szoftverek amelyek JPG képet használnak, az egy egyedi gyártó értelmezése, hogy a megnyitott adatokkal mit csinál. Általában nem jellemző, hogy megnyitáskor változtatnának a programok a JPG-n, de technikailag minden további nélkül elképzelhető, hogy létezik ilyen alkalmazás.

Mentéskor természetesen újra tömörítenek, és előfordulhat, hogy a megnyitott JPG állományt másképpen sikerül neki összetömörítenie, mint ahogy volt eredetileg, és ezáltal újra veszít adattartamot. De ez is szoftver kérdése. Ha nagyon sokszor elmentünk azonos tömörítési fokkal egy nem módosított képet, azért nem fog eltűnni a fotó.

Üdv. István

(Fotocaffe) Egyetértek az elhangzottakkal csak sajnálom hogy pont ez a kép került a müsorba, lett volna (számomra) fontosabb is. - Talán legközelebb... :-)

..

Ami a RAW-ot illeti, én sohasem nyúlok hozzá, hogy megmaradjon az szüz önmagának...
JPG-nél mostmár nem értem a világ forgását. Ha úgy van, ahogy Zsolt mondja, akkor minden egyes képkinyitás újra tömöríti a képet, viszont akkor mindig kissebbnek kellene lennie, elméletileg mondjuk ha százszor kinyitom és (változtatás nélkül) újra tárolom, akkor egy idö után "elfogyna" a kép - de legalábbis lényegesen kissebb lenne... A valóságban viszont (kipróbáltam) a kép nagysága inkább egy kevéssel növekszik. Mi ebben a logika? Csináltam az adatokról screenshot-ot, de ide nem tudom betenni. Talán egy szoftveres guru meg tudja válaszolni, miért van ez így. (Az én szoftveremen be lehet állítani a tömörítést, most 1:1-re van állítva.)

..

A keddi Fotocaffe műsorban erről a képről is beszélgettünk Sebestyén Lacival.

Sokáig azt hittem, hogy ha JPG-re mentek, újra és újra, ha abban dolgozom, akkor amíg nem mentem el véglegesen, addig nincs baj. Minden szoftver ha mentesz a jpg-re, akkor újratömöríti, nincs olyan, amelyik nem. Ezért javasoltam, hogy a jpg az utolsó állomás legyen. Ha RAW-ban fotózol és azt beolvasod, és azzal dolgozol, utána azért mondtam a TIF-et, mert az egy használható formátum és nem tömörített. Szoftvere válogatja, hogy mit enged a raw manipulátora, én a raw-ban csak a színhőt állítom, ha kell, nem szoktam raw-ot matatni, mert a photoshop nekem jobban kézreáll.

Alapállásból lehetöleg RAW-ban mentem a képek eredetijét, de elöfordul hogy kényelmességböl JPG képet manipulálok, mivel internetre ez is elegendö. Az én progim ugyan nem tömöríti mégegyszer a JPG képet, csak ott van nagy minöségromlás, amikor át kell tennem a kb. 3648 pix-et 700 pix szélességbe és egyidejüleg a felbontáshoz is hozzányúlok (a 300-at 150-200 ppi-re --> pix pro inch <-- változtatni). De mindez alapvetösen az én hanyagságom, mert pld. a koncertfotókon látszik, hogy lehet ezt jól is csinálni... :-)

..

Nem tudom, mi a processzus, én ha lehet, javasolnék egyet.
Kiindulás (raw, tif, jpg, mindegy) -> beolvasás a gépbe -> mentés tif-be -> a tif, azaz tömörítetlen állománnyal munka (vágás, tónus, ez-az-amaz, amit akarsz) -> ez után mentése a végső verziónak TELJES méretben TIF-ben és tárolás.

Aztán hogy ha a webre kell valami, akkor elővenni a teljes és laborált verziót és azt átméretezni, és nem nagy tömörítéssel (90%, vagy 10-12-es minőség) elmenteni jpg-re.

A jpg minden mentésnél újra tömörít az algoritmusa szerint, ezért mindig minden mentés egyben újabb minőségromlást is eredményez, akkor is, ha hozzá se nyúltál, csak mentettél egyet. Ezért a jpg az csak a végállomás, munkát tif állományon végezzünk. Ha így jársz el, akkor a 700 pixel se lesz szűk.

A JPG esetében az egyik a pixelben mért méret. Itt én arra gondoltam, hogy byteban mérve kis fileméretre törekedtél. Ha már csak ennyi pixel azért érdemes a JPG-be exportkor a lehető legjobb minőséget választani.

A nap kissé odébb sütött, látszik az árnyékhatár.
A füvel az a gond, hogy a "bindzsizés" :-) áldozata, utólag lett szoftverkezelve, de még ráadásul a 700 pix erös tömörítés elött. Már más képnél is elöfordult, hogy az átalakításnak ilyen mellékhatásai keletkeztek. De a 700 pix amúgy is csak internetre elég, a valódi szinek és mélységük megitéléséhez nagyobb kép és felbontás lenne szükséges.

üdv

..

Kedves arc, a modell szerintem jól helyezkedik el a képen. A cipő sem feltétlen probléma, egy városi parkban járva simán eladható, végülis nem tűsarkú. :)

Sokkal inkább azt nem értem, miért ilyen fényviszonyok mellett dolgoztál? Láthatóan süt a nap, de mégis a háttér a világos, az arcra semmi fény nem vetül, ettől ellaposodik, kicsit el is komorodik a hangulata, pedig a lány mosolyog. Előnyösebb lenne ha az arcon lenne finom szórt fény.

Nme tudom milyen géppel dolgozol, de úgy tűnik erősen megtömörítette, megdolgozta a gép a füvet, amit gondolom a bal képszélnél utólag akartál eltüntetni. Ez valahogy elviszi a szememet.

Engem a cipő nem zavarna (ha nem magassarkú lenne a réten :) mert attól látom, hogy mi történik itt, és a modell "hiányzó" részei is tökéletesen megvannak általa. Jobban zavar a technika. Egyrészt a nagy mélységélesség, és annak utólagos csillapítása a homályosított bal féltekével. Sajnálom a kezet is, hogy takarja a kedves arcot, és hogy a szemekre árnyék vetül. A két pad is a háttérben izgalmas, de ha kicsi lenne a mélységélesség, az eleve nem látszódna.
Üdv: István

Próbáltam én is a cipöt kiradírozni, de olyan testtelen lett az egész valhogy. - kösz.

..

Azt hiszem a cipő és a háttérben az út és a fák nélkül nagyon koncentrált lenne, a tekintet és a fű-kontaktus elég hatásos önmagában, ennyi lehet, elég is lett volna az erősebb hatáshoz. Bár a feljebb emelt gép (hogy a hátteret levágja), már behozta volna a lábakat...

Abból a szempontból viszont irigykedem, hogy portréra nagyon is való arckifejezést sikerült megörökíteni. :)

Új hozzászólás