Szia! Nekem az inged a leghangsúlyosabb most - bizonyára mert az van elsődlegesen megvilágítva, és mert az arcod homályos kicsit. De a fejtartást tartom mégis a legfontosabbnak a fotón, mert azzal üzensz a leginkább. Valójában az a sztereotipia ugrik be, ahogy a középkori rabok néznek cellájuk ablakán felfele - kifele.

Köszi a hozzászólást! Igazából azt próbáltam mutatni, hogy menni kell, de nem akaródzik (Ezért a grimasz) :)

Amíg el nem olvastam a képaláírást, nekem olyan érzésem volt, hogy el akarsz indulni, vagy legalábbis valahova máshova vágysz (miközben már le is mondtál a célodról - ezt mind szubjektíve), nem jött át csak a képet nézve az otthonmaradás vágya. Már ha egyáltalán jól intonálom magamban a képaláírást. :)

Szerintem nagyon jó ez a személyesség, amit én látok ezen a képen, ami nekem pont abból jön, hogy egy sima, nem "ötletelős" fotó, egyenes beállítás, de ráraksz önmagadból több belső-személyes dolgot is. Talán az én szubjektív értelmezésem, illetve a képaláírás ellentéte is azt jelzi, hogy más is átjöhetett a képre, mint amit szántál, vagyis nyitottál (legalábbis nagyobb részben, mint bezárkóztál, amikor engedted önmagadról a fotót elkészülni).

Kösz ezt a személyes gesztust, nagyon tetszik a fejnek a napsütés irányába fordítása, ebben a "kevésben" szerintem átjön egy jó adag "több".