Dóczy Feri tudósításainak sora itt folytatódik, és én azt mondom, hogy ez egy nagyon jó irány. Az ezelőtti képelemzésénél is a függőleges síkokkal való játékátlátás az már egy hármas egységben, egy triptichonszerű szerkezetekben jelen volt, itt pedig ez bővül. Nyilvánvalóan most az alkotó, ahol él, ahol van, ahol figyel, neki kell ahhoz olyan szemének, olyan kiemeléseinek lenni, amivel abban az összetett környezetben - Párizs -, észreveszi, keretbe rendezi a hasonló jelenségeket. Úgy tűnik, hogy ez egy jól használható út, mert variációkat látunk. A függőleges törések, a függőleges lemezek a mögötte és a függőleges felületeken elől tükröződő formáknak a szinte filmszerű különböző síkokba rendeződése. Olyan ez mint hogyha valamilyen animációs filmnek a különböző töredékeit látnánk. Egyszerre fotó és egyszerre egy filmes megoldás. Egy síkra rendezett felületen az idővel való játék. Én ezt egy nagyon jó kis gondolatnak tartom, nagyon szépen köszönöm és egy nagyon jó munka a 27-es lecke rezonancia feladatra. Úgy tűnik, hogy evvel belsőleg is foglalkozik Dóczy Feri, tehát nem csak egy feladatot old meg. Úgyhogy én azt gondolom, hogy ez egy három disznó. (szőke)
értékelés: