Gime, ez nem szociográfia. Attól, hogy egy hajléktalan szerepel a képen nem lesz szociofotó a fotó, akkor sem, ha ott ő meghúzza magát a buszmegállóban, és ha jól látom, éppen valami elemózsiát fogyaszt. Értem a párhuzamot: a lány harapja az almát, a bácsi meg eszi a maradékot, oké, értem a címadásokat is, hogy találod ezeket az utcareklámokat, és ezekből szedsz ki valami szöveget, hogy neked ez éppen egy sci-fi. Lehetne így a kép címe az is, hogy "Caprica", vagy az is, hogy "Szőkék és barnák", mert a lányról elképzelhetjük, hogy barna, a fiúról, hogy szőke volt valaha, csak befestette a haját. Beszélek itt hülyeséget, Gime, ez nem jó kép. Nincs közöd hozzá, nem vagy viszonyban azzal az emberrel, semmit nem gondolsz róla, semmit nem érzel, így nem is jöhetnek át ezek az érzelmek, mert te csak a gegre mész. Ez nem elég, a geg nem szociofotó, értsd meg. Nem kezdhetünk el játszani ezekkel az emberekkel. Ettől persze, ilyen helyzet van, és azt az ember észreveheti, de hidd már el nekem azt, hogy közöd kell legyen ehhez az emberhez. Miért a csaj a fontos, és miért ő a tíz pontos neked, és a csávó csak ott lent van, ledobva. Miért nem a fickót emeled föl? Mi ez a távolságtartó attitűd? Ha te ilyen távolságtartóan akarsz szociófotót csinálni, akkor ne csinálj szociofotót. Csak azért, mert trendi, nem kell csinálni. Ha elítéled, ha utálod, ha félsz tőlük, ha undort váltanak ki - keményen fogalmazok most Gime -, akkor miért fényképezed? Ez által nem a helyzet morális mondanivalója fog kijönni, hanem az válik egyértelművé, hogy a fotósnak mi az attitűdje. Nem foglak békén hagyni: első három lecke, tessék önmagadat megfogalmazni, mert amíg ilyen megoldásokat kapok a szocióra, azt kell gondoljam, hogy szerepet játszol. Nem véletlenül mondtam anno, hogy vedd le a fekete ruhát. (hegyi)