Mariannak több olyan munkája volt már, amelyeken az emberi testtel foglalkozik, nem csak itt a táborokban, hanem különböző önportrékban, amely egy nagyon szisztematikus és alapos munka és ezekből nagyon szép alkotások is születtek. Itt is nagyon ígéretes az ahogyan a test torzót használja, ugyanakkor talán egy picit azt lehetne mondani, hogy jó lett volna, hogyha a képen valamennyi konkrétum megjelenik. Valahol van egy élesség, ahol megtámaszkodik az emberi szem, valami, ami az előtérben háttérré varázsolja az elmozgást; vagy egy másik szereplő vagy valamilyen tárgy az előtérben, ami felerősíti ezeket az elmosódó formákat. Véleményem szerint a Mariann erre képes és a Mariann fog tudni még ezzel dolgozni, egyrészt azért, mert remélem, hogy érdekli ez a témakör. Ezeket a fajta munkákat akár meg lehet próbálni a kettősökben, lehet szereplőket keresni; lehet hogy ebből arrafelé lesz majd a továbblépés. Nem tudom, és nem is akarom eldönteni, de az biztos, hogy egy nagyon jó irány van itt elindítva, ami nincs teljességgel befejezve. Van egy kis félelmem, hogy elsősorban a bemozdított kép és a kar, nyilvánvalóan a női szemérmet is jelzi, az emberi felsőtest védekezését, amivel semmi gond nem lenne, csak akkor ki kell találni egy olyan kreatív ötletet még a képhez, amely nem biztos, hogy ezt a következtetést hozza a néző számára. Várom a további kísérleteit, mert úgy gondolom, hogy van értelme foglalkozni ezzel az úttal Mariannak. (szőke)
értékelés:
Ákos, köszönöm!