A digitális kultúrának az egyik ilyen áttételes üzenetét kapjuk Istvántól, de ez így, ebben a formában nekem még nincs kész. Azért, mert primér, nagyon direkt. Látok egy fürdőkádat, benne van valami furcsa színű folyadék, gondolom, hogy ez valami fürdősóval dúsított habfürdő lehet, és ennyi. Most, ebben a helyzetben a fürdőkád, maga kiad egy formát, és ez egy érdekes megfigyelés, de önmagában ez a kép elkészítését nem indokolja, valaminek történni kell. Megint azt mondom: mese. Mesélj, István, mesélj! Visszaadom ismétlésre, gondolom, a fürdőkád megvan, szoktál fürödni benne, tessék megoldani azt, hogy ebben elinduljon egy mese: kiskacsákat raksz a vízbe, vagy beleülsz a kádba, vagy behajolsz, vagy odadobod a törölközőt, nem tudom, hadd ne én adjak ötleteket, de ez így önmagában nekem kevés, ahhoz, hogy ezt fotónak nevezzem. Ez csak egy történet felvázolása. Mint tanulmány, tökéletes, mert az ember készít jegyzeteket ahhoz, hogy később majd hogy fogja ezt a problémát megoldani, tanulmánynak el tudom fogadni, de ebben a formában ez nekem nem működik. Az absztrakthoz, amit itt képviselni akarsz, az kell, hogy kevésbé hamar bukjon le az, hogy itt miről van szó. Az absztrakciónak mindig az a lényege, hogy becsapjuk a nézőt, elvisszük az erdőbe, és ott elkezdünk vicceket csinálni, és egyszer csak az ember a fejéhez kap, hogy „jé, ez egy kád, hát nem gondoltam volna”. Itt most ez a helyzet nem áll elő. Ismétlés. (hegyi)
Tamás, nem tudom, könnyebb-e a történetmesélés, gyanítom, hogy ha a kép jó, akkor annak éppúgy feltétele, hogy kompozícióban rendben legyen, mintha csak vegytiszta vizualitás lenne, hiszen legalábbis szerintem a jó kép kevés kivétellel jó kompozíciót is feltételez. Ami a türelmet illeti, bővében vagyok, és szívesen beszélgetek is a kérdésekről, az más kérdés, hogy azért az jó, ha kölcsönösen elolvassuk és értelmezzük is a másik mondanivalóját, és nem akarunk a beszélgetőtárs helyett fejben kitalálni gondolatokat, amik lehet, hogy nincsenek is. A fogalmi tévedéseket pedig szerintem azért jó tisztázni, mert ha nem ugyanazokat a fogalmi köröket használjuk, akkor elbeszélünk egymás mellett.
Értettem főnök úr.