(Tudom, hogy kecske)
Érdekes ez a kép, mert elindított egy gondolati síkot. Bódy Gábor világát vélem itt felfedezni. Furcsa megfigyelés, hogy csend, de még ezt is el tudom fogadni, hiszen van egy érdekes helyzet ezzel. Nyilvánvaló van egy primér utalás is, hogy csendben kell maradni ahhoz, hogy ezek az állatok közel merészkedjenek hozzánk, ugyanakkor nem ebben keresem a megoldást. Amivel nem annyira nagyon értek egyet, az a kép előterében a tónus, ahol a napfény ezen a füvön megjelent, és én azt gondolom, hogy ezt tónusban egy kicsit visszább kellene venni. Ha megnézed, és az ujjaddal elkezded takarni ezt a részt, akkor látod, hogy egyből akadály nélkül haladunk befelé, még akkor is, ha ezek a faágak akadályt jelentenek, de nem akadok fent azon, hogy mi van itt az előtérben, nem itt keresem majd a megfejtést, hanem egyenesen befelé haladok. És ez fontos lenne. (hegyi)
értékelés:
Az egyik legeredetibb leirat a környéken! :))))