Az én meglátásom András előző munkája kapcsán is, mert ott is próbáltam egyszerű módon kifejezni, hogy elindult egy jó irányba. Ezek fénytani és ritmikai megfigyelések, amelyekbe éppen finom leheletként, fűszerként, ha akarjuk fátyolként, minthogy ezen a képen is, használ konkrét utalásokat. Ez a konkrét utalás a nőiség, a nőiség szépsége, a nőiség megfigyelése. De alapvetően a fénytani munkák most elsődlegesen a kutatásai, elemzései központja. Én ebből a szempontból ezt a képet jónak tartom. Azt is elmondtam, hogy a Gimesi féle üzenetekkel mindig akkor tudok jól azonosulni, amikor azt érzem, hogy a Gimesi nem helyez el valamilyen védekezést, valamilyen még egy megerősítést. Az előző képnél azt mondtam, hogy a bohóc maszkja, vagy a bohóc sminkje nincs ott védekezésnek. Hogy érthető legyek: ennél a képnél én a címet érzem erőltetettnek, a címet érzem egy nyolcszoros megtekerésnek, megint túl van biztosítva valami, ami tökéletesen érthető a képben. Kérem az Andrástól, hogy bízzon abban, hogy mindazok, amik benne zajlanak azok vállalhatóak, nagyon is érzelmesek és nem baj, ha tudunk érzelmesek lenni, nem kell külön ráerősíteni. Nem azt szeretném itt mondani, hogy a cím valamilyen módon rossz lenne, hanem a megszületés, az alkotás folyamatának a belső irányára szeretnék evvel utalni, hogy én úgy érzem, hogy a címválasztás a képhez nem ad egy plusz segítséget, hanem egyfajta védekező jelleg, "hogy biztos értsétek majd, amit meséltem nektek". Tehát ez a kép egy három disznós kép, ugyanakkor a cím miatt azt mondanám, hogy legközelebb jó lenne a címre is ügyelni, mert egy nagyon konzekvens úton kezdett el lépegetni. (szőke)
értékelés: