Szétszedem és összerakom

Meg nem tudom mondani, hogy mitől szomorú ez a kép, de nem vagyok tőle nagyon vidám... keresem hozzá a kulcsot. A kockák összerakása, ez a mozaikrendszer a Dokumenta kiállításokon a hetvenes években nagyon örömmel használt játék volt, mintha valami furcsa lencsén nézne át az ember. Ennek ellenére van konkrét üzenete is a képnek, egy női személy egy kabátban nem egy oldott formában, hanem vigyázállásban, fegyelmezetten, szinte kiterítve, mintegy séma itt van előttünk, és érdekes, hogy ehhez a mozgássorhoz képest csak egyetlen egy kockán jelenik meg a távolban a férfi szimbóluma, üzenete. Talán ez lehet az egyik ok, hogy a kép melankóliát, szomorúságot mutat. Ehhez nyilvánvalóan ezek a fehér foltszínek, a hiányok, a kietlen táj, a kabát barnái is hozzá tartoznak és ha nem feltételeznénk, nem látnánk a háttér fehérjét, talán kevésbé lenne meglepő és félelmetes a kép, de ezek a fehérek is ezt az obeliszk formát erősítik. Nem érzem vidám képnek, de jónak tartom. (szőke)
értékelés:

Hozzászólások

Jo, orulok neki es koszonom.

Variációk egy témára című adásomhoz ezt a képed választottam illusztrációnak.

Tényleg jó ez is, jelentem: bookmarkoltam!

Figyelj Viktor, én nem akarok ilyen mellébeszélős lenni, légyszíves mondd meg, hogy mitől lett mellébeszélős érzeted. Vagy ez a link önkritika akart lenni?

Én végülis onnan nem értettem a történetet, hogy küldted a blogod linkjét itt, amit én elmentem megnézni, és hozzá is szóltam az egyik történetedhez, amire válaszként mondtad, amit mondtál, már idéztem (hogy a meg nem értettség adódhat a kifejezésképtelenségből is) szóval nem az ottani, hanem mintha inkább az itteni beszélgetésre utalnál vele. (akkor vajon miért nem itt mondtad? -gondoltam én)
Én úgy értettem, hogy a Lászlónak írott válaszom miatt vágod ezt a fejemhez, mintegy alázatra szólítva fel, miszerint: a nemértés is vélemény, sőt helyénveló kritika.
Oké, én ezt nem vitatom, mondtam is, hogy "Persze, hogy.." és elmondtam, hogy ez a kép miért más mégis, szerintem.
Azt hittem, hogy ezzel akkor tisztáztuk a dolgot.
Erre kiderül, hogy a vigyázzállás de akkor is! (vagy akkorse:) miből én arra következtettem, hogy esetleg nem is az Indig Lászlóhoz intézett nagyképű válaszomról van szó, hanem talán az András értékeléséről..
De erre most jössz ezzel a mellébeszéléssel, akkor tehát erre sem gondoltál.
Én nem tettetem magam, tényleg nem értem, hogy akkor még mi jöhet szóba, segíts!

Bocs, hogy beleszólok, de vigyázzban állni nem csak parancsra lehet, a vigyázzállás egy forma, zárt lábak, kar láb mellett, törzs, fej előre mutat. Ha tovább olvasod az értékelést, ott ez bőven ki van fejtve.

Na, lehet, hogy tényleg nem értem miről van szó. Mire vonatkozik az a megértettem-e, amit olvastam kérdés?
Az András elemzésére?
Azt igen, megértettem.
Ha másra vonatkozik, akkor mire?:)

Márti. Félre értés ne essék, nem azt írtam, hogy nem értem a fotód. Kérdeztem. Kijelentettem. Valóban tartom, most is: egy helyben állni és vigyázzban állni két különböző dolog. Én mai napig ha önmagamat elemzem, (kb. így szétszedve és összerakva) általában járkálok oda-vissza, de sokszor egy helyben állok; leginkább ilyenkor tudok önmagamra figyelni. Vigyázzba állni parancsra kellett!
Most már értem a képed hibaista analógiáját: abszurd panoráma. Így nem gondoltam.
Köszönöm.

Arra gondolsz a "megértettem-e, amit olvastam" kérdéssel, amit a blogodban válaszoltál? Miszerint lehet, hogy valójában a kifejezésre nem vagyunk alkalmasak, ez a meg nem értés oka?
Persze, hogy lehet.

Én az Indig Lászlónak azért válaszoltam ezt a nem vagyok megértve dolgot, mert érzésem szerint ő eszétikai élményként próbálta megközelíteni ezt a képet, miközben főleg nem az. (de azért szerintem még szép is ám, nem csak jó!:)

Hogy te miért nem értetted meg, azt nem tudom, és nem is akarom én ezt senkire rábeszélni, lehet nyugodtan nem érteni is. A vigyázz állás nem olyan fontos, a lényeg az, -és szerintem az András is úgy értette- hogy egyhelyben állok, és nyilván hosszú idieg, illetve újra-újra pont ott, ami kellemetlenségében, unalmasságban és fegyelmezettségében hasonlíthat a vigyázz állásra.
Én tudom, hogy ez a kép jó. Nagyon pontosan van rajta valami, ami engem érdekel. Például az analízis, az önelemzés működése, ami nem csak rám lehet igaz, hanem bárkire. Ezen kívül az ép kis alak, és a nagy töredezettségének viszonya együtt is értelmezhető valahogy, ez talán személyesebb rész, ezt nem elvárható megérteni.
Aztán az, amit Gabinak is válaszoltam már, hogy valójában egy teljes képet látsz, vagyis egy téglalappal határolt területet, amiből a fehér részeken sem hiányzik semmi, mert minden sor ugyanazt a tól-ig-ot tartalmazza, és mégis, mintha hiányozna, ugye.
Ezek olyan érzetek szerintem, melyeken érdemes gondolkozni, de nem azzal a céllal, hogy ugyanoda jussunk, hanem csak a töprengés kedvéért.

Hibaizmus: Nem az egész képet soroltam oda, csak egy részletét, ami szerintem abszurd panorámának felfogható. Ha arra gondolsz, hogy a hiba az spontán dolog, ez meg nem az, és akkor mit keres ott, akkor azzal nem vitatkozom, igazad lehet.

Ha valaki valamit nem ért, lehet kérdezni, meg lehet nem kérdezni is - én ha nem értek valamit, inkább kérdezek, de az se baj, ha valaki nem kérdez, de ha nem ért valamit, akkor kijelentő mondatot írni róla mindenesetre érdekes.

Szia Márti.
Valóban csak arra gondoltam, hogyasszongya: "Én megértve nem vagyok!" ...
... amit elolvastál megértetted?

Én sokat néztem a fotódat, és azt is látom, hogy nem vigyázz állásban állsz ottan. Miért is kellene?
Amit én nem értek, hogy Te ezt a fotót miért sorolod az abszurd hibaista fotók közé?

Megnéztelek Viktor! Valahová hozzá is szóltam, de ha valami a képhez kapcsolódót akartál mutatni, akkor azt valahogy nem találtam meg.

András: köszönöm az értékelést!

Jaj, dehogy vagyok én megbántva! Én megértve nem vagyok!:)
(Pedig ez egy jó kép ám, érdemes lenne megérteni!:)

Márti, elnézést kérek nem állt szándékomban megbántani téged, máskor igyekszem máskép fogalmazni.

László, valamit félreértettél szerintem. Itt ha én jól ézékelem, sok felvétel készült, a kamera elmozgatásával és ebből állítódott össze egy montázs, ami azt a hatást kelti, mintha katedrálüvegen át néznél egy helyzetet, de ezt én semmiképpen se mondanám számítógépes manipulációnak.

Egyébiránt pedig ha lehet kérni, inkább az "én így csináltam volna" típusú javaslatokat írjuk, mint az ad hoc kritikát, mert azzal nem segítünk.

Kedves László, elhiheted, hogy a valós helyszínen is igen sok időt töltöttem vele, hisz minden képkcokát én állítottam be, álltam bele és fényképeztem le. És persze összerakni is sokáig tartott, a saját kis kezemmel tologattam minden egyes képkockát a helyére, szoftver nem sokat segített a dolgom.
Tehát amit látsz, azt én elképzeltem, és nem véletlenül ilyen. Ha esetleg megpróbálnád így nézni...de nem muszáj.

Szia Márti,

Amit írok lehet hogy nem fog tetszeni mert ezt a képet ilyen formában nem tudom "értékelni". Szerintem, ha meghaghagytad volna egyben akkor sok mindenhez tudnék szólni de így ez inkább egy számitógépes manipuláció mint fénykép. Mindenkit arra biztatok hogy több időt töltsön a fényképezéssel mint a számitógép elött.

"Szetszedem es osszerakom" - Jol szetszedted Marti, de rosszul raktad ossze! :)

Ha szabad megjegyeznem; teljesen szét vagy esve. :):)

Gabi, mindegyik sor ugyanazt ábrázolja, egy fától a piros házakig terjedő területet. Némelyik sor sűrűbben, mások meg ritkábban. Nincsen a képhez tartozó képkocka a fehér részeken. Ott a különbség látható:)

Kedves Márti!Miért hagytál fehéren részeket?

mártííííí és a toronyházak versenyt növekszeMek :)

imádom a sapkás alakot. meg téged

Új hozzászólás