Szigor

Szigor

Ha valamitől hidegrázást kapok, az a szelektív színezés. Borzasztó! Értem a szerepét, mert nem bízol abban, hogy ez a tekintet elég határozott. Azt is megértem, hogy miért nem bízol benne, mert a képkivágással probléma van. Határozottabb képkivágásban ez tökéletesen működőképes lenne, nem értem, hogy miért kell a homlokból ennyit adni. Azt mondom most, hogy kissé korainak érzem azt, hogy rögtön belevágunk a portréba, tessék az első három leckével dolgozni, mert az önportrén tudunk gyakorolni, és utána továbbléphetünk. Én ezt most nem ismétlésre adom vissza, hanem majd egy kicsit később térjünk vissza a portrézásra. (hegyi)

Hozzászólások

Anna, én a szabadság híve vagyok. De ha ez egy valós térben lévő (fizetős) iskola lenne, akkor azt mondanám, hogy amíg nem végeztél itt, addig tedd félre a bindzsizést. Ugyanis a helyzet a következő: a jó kép nem igényel ilyes bindzsit, a rossz képnek meg mindegy, nem segít rajta.

Köszönöm szépen az elemzést/elemzéseket!
A képkivágat hibásságát én is érzem, tényleg lejjebb tolódott az arc a kelleténél, de a közelség direkt van - azt akartam vele érzékeltetni, hogy a szigor az ember lelkéig hatol és jeges, mint a szem. Hát hogy nem bízom a tekintetben... Nem tudom, lehet. Meg az is benne van, hogy nagyon szeretek utólag bindzsizni, hogy a kép többet mondjon, mint amit eredetileg mondana. De azért érdemes az eredeti képtől elindulni és egy másik utat vinni (más képkivágat, más utómunka)? Ez egyébként már több, mint egy éve készült.

Nekem kicsit sok, ehhez a tekintethez ez a türkizkék rászínezés, vagy egyáltalán a rászínezés, főleg hogy mintha rálógna a szemhéjra is... A bőr pórusai, a tekintet, a száj stb egyébként jó fele mutat, úgy érzem.

Karakteres ez az arc, a kék mütyőzés a szemben pedig érdekes, mert nem tudom eldönteni, hogy felesleges-e, vagy hozzátesz valamit, ami kicsit mélyebben van, mint a "szigorú" ábrázat. Szerintem remek portré, egyben van, a tónusok nagyon tetszenek, kicsit közeli talán, de nekem nincs hiányérzetem.

Új hozzászólás