Kedvelem ezt a képet, legfőképp azért, mert egyszerűen fogalmaz. Kicsit alienes, tehát 1978. lengyel sci-fit idéző hatást látok itt. Tulajdonképpen ez egy aranyos megfejtés: a hősünk, aki a Pirx kapitány sógora, átjött a fényfolyosón miközben belenyúlt a 220-ba és most egy kicsit ijedten áll és várja, hogy hogyan tovább. Tehát jónak tartom magát a megfejtést a 3-as leckére. Azért azt mondom, hogy egy picit derítéssel az arcból, akkor is, ha azt mondom, hogy névtelenség, de hát mi meg ugye Estiskola vagyunk és itt nem a névtelenség a fő csapásvonal, ha már ott vagyok, hogy Gimesi Andrásnak hívnak és ez a harmadik leckém, akkor az arcomon már túl kell, hogy legyek, már nincs mit szégyelljek azon, hogy van 3 pattanás a fejemen, tehát valami minimális derítést érdemes lett volna adni, hogy legalább az arcnál valamilyen szinten a plaszticitás meg tudjon jelenni. A másik, hogy jó ez a függöny, de hogyha a háttérben megjelenik egy ilyen minta, ami tulajdonképpen erősen konkurál és vitatkozik azzal a formával, ami a sziluettes forma, és elvisz minket ebből a sci-fiből egy kicsit a népi hagyományőrző világba, hiszen kis virágok vannak a háttérben, akkor valamilyen szinten ezt kellene valahogy megjeleníteni, akár úgy, hogy egy hasonló forma megjelenik az egyik kézben. Az a kéztartás, amit most a képen látunk tételesen mutatja, hogy meg van mind a tíz ujja, a lábát nem látjuk, de a kezén megvannak, tehát olyan egyedet látunk itt a humanoidok közül, akinek mind a tíz ujja megvan, viszont nem biztos, hogy ez most ebben formában a háttérrel harmóniában működik. Úgyhogy én azt mondom, hogy maga az elképzelés jó, kettő csillagot megér. A kivitelezésben megint egy kicsit elkapkodtad Gime. Kicsit több időt kell ezekre fordítani. (hegyi)
értékelés: