szörpök

Lyukkamerával készült kép.

Miért a hónap képe:

Hadd mondjam el, hogy miért tetszik nekem annyira Márti képe: nem képelemzés, hanem önvallomás formájában. Sokat gondolkodtam rajta, hogy hol kezdődik az élet: hogy lesz a szerves és szervetlen molekulákból egy érző lelkű élőlény. Végül néhány évi biokémia-kutatás hozta meg számomra a választ. A molekulák önmagukban élettelenek. Az értelmüket, jelentésüket, jelentőségüket az átláthatatlan rendszer hordozza, amiben összesodródnak.    Ez a felfedezés döbbentett rá arra, hogy az élet nem az egysejtűeknél vagy a vírusoknál kezdődik: az élet minden rendszer közvetlen következménye. Szerintem élnek a keringő galaxisok, egy patak medrében a kavicsok, a számítógép elektromos impulzusai vagy a tőzsdepiaci tranzakciók.    És élnek a szörpök is. Mártinak sikerült az, ami a Nagy Természetfelettinek is csak egy kisujj-mozdulatába kerül. Indifferens darabkákból létrehozott egy érvényes rendszert, azaz életet teremtett. Az élet a világegyetemünk legdrágább kincse. Márti anya lett.    Mindannyian ezt szeretnénk: összekomponálni formákat és színeket; hangokat és ütéseket; mozdulatokat; szavakat; számokat egy érvényes rendszerré. És ha sikerült, örömmel fúrjuk bele az ujjainkat a csillagok közé, ahogy a Nagy Természetfeletti, mikor mi megszülettünk.    Ez a kép ezer szálon szövődik az életembe. Dobolok, fényképezek, írok, anya vagyok, és az életprogramom a körülöttem nyüzsgő rendszerek titkainak a kifürkészése. Barátaim a patakmedri kavicsok, az internet, Nesztor Iván zenéje, Váli Dezső műterem-festményei, és Márti fényképe. (Hegedűs-Gáspár Vera)

Hozzászólások

Kedves Márti!
Szeretném ezt a remek képet választani a hétfő esti villanysárkány adásához ajánlóképnek. Az adás a szörpről szól, elsősorban a mi saját, "családi" szörpjeinkról. A miértet inkább alább, és írásban tenném meg. :)

Magunk is gyakran csinálunk szörpöket, és ez valahol olyan vidám, kedves dolog, éppen annyira mint amit ez a kép is sugall. Mert megéri-e növényeket gyűjteni, feldolgozni, főzőcskézni, üvegekbe töltögetni és tárolni évről évre? Anyagilag nem feltétlenül, de maga a tevékenység is örömöt ad, és ezzel együtt a válasz már a talánból határozott igenbe billen. Ez a kép is egyszerre könnyed, játékos, és geometrikus, az ember keresi benne a rejtett rendet, az titkot, az élet értelmét... Úgy keressük mint a nyelvünk az ízeket egy finomabb szörpöt kóstolgatva. Köszönet a képi élményért!

Ui.: ha nem írod hogy ez Camera Obscura rá nem jöttem volna. Nem érezni a képminőségen. :)

Várom ám november képét! Izgulok is.

Márti, az a pénztárca a saját farzsebedből esett ki:)

Kedves Vera, úgy érzem, bárhogy is próbálkoznék, nem tudnám megfelelően megköszönni. Nagyon tetszik amit írtál, de valahogy szebbnek, nagyobbnak, pontosabbnak érzem, mint a képet és így, miközben örülök, kicsit szégyellem is magam. Mintha kitömött pénztárcára bukkantam volna, vagy valami ilyesmi.
Puszillak és nagyon köszönöm!

Mindenkinek köszönöm a reakciókat!

Mariann: http://hu.wikipedia.org/wiki/Camera_obscura

Gratulálok! A fotó, a választás és az elemzés, mind zseniális!:)

nekem is nagyon tetszik, de fogalmam sincs, hogy működik egy ilyen lyukkamera :O

Ez a kép teljesen rendben van.
Jó helyre ment a hónap képe cím.

Igen, gratulálok Mártinak is és Verának is a profi indoklásért. Hajrá!

Gratulálunk Mártinak, és egyben felkérjük, hogy ebben a hónapban ő válassza ki, kinek melyik képe legyen november hónap képe. :)

Nekem mindkettő nagyon tetszik. Azért, mert olyan ritmusjáték, ami ha nincs komponálva, akkor semmit se ér, és mégis, a komponáltság nem erőszakként ül rá, hanem természetesen jön. Aztán azért, mert valamit, amit oly sokan használnak ma újra - szerencsére? sajnos? - a lyukkamerát nem szokványos célokra használja, hanem olyan eszközként, ami csak segítő az úton. És leginkább azért, mert szabadságot sugároznak a képek. Miközben nagyon is nehéz ez a szabadság.

Sziasztok!

Igen, ezek ilyen kompozíciós játékok. Azért érdekes csak, hogy lyukkamera, mert ott nem tudsz belenézni, és ellenőrizni, hogy mi lesz a képen, hanem vakon kell komponálni. Persze ez a néző szempontjából nem érdekes, nem is azért mondtam, hogy előnyösebben legyen megítélve, hanem csak úgy, mint technikai jellemzőt.
Én azt szeretem ezekben, hogy kéznél lévő dolgok vannak nem kézenfekvő módon használva.

Kedves Márti, egyetértek Ferenccel. Ez nekem gyönyörűszép formai játék, melyben vizuális ingert jelent a "kombinatórika", az alulról való fotózás. Vidám dolog, nem több, hogy pirítós és szörpöspohár a modell. De közömbös, hogy lyukkamerával készült. A lyukkamera újravirágzása azért olyan sikeres, mert csakúgy, mint a Lomo, sejtelmességet, többértelműséget, archaizálást visz a képbe. Itt ilyen hatása nincs, a képek tiszták és sterilek.

szerintem zseniálisak...engem igenis megmozgatnak;) Elindítanak egy folyamatot...

Én ezt a sorozatot úgy tekintem mint a kísérleteid egyikét. Ezek a képek az én fantáziámat nem igazán mozgatják meg, de biztos vagyok benne, hogy ennek a játéknak az alkotásaidban komoly szerepe lesz.:)

Új hozzászólás