szülés-születés
szülés-születés
szülés-születés
szülés-születés
szülés-születés
szülés-születés
szülés-születés
szülés-születés
szülés-születés
szülés-születés
szülés-születés
szülés-születés

Ez egy 12 képből álló riport. Két eset lehetséges. 1. Tudomásul veszem és figyelembe veszem azt, hogy Bélának ehhez köze van, úgy értem, hogy a képen szereplő modell azért került ebbe az állapotba, mert ebbe a Béla is szerepet vállalt, magyarán, ő az apuka. Hogyha ezt én figyelembe veszem, akkor minden rendben van, és minden jól van így, és tökéletesen egyetértek az egész képsorral, mert az ember megpróbálja rögzíteni azt a pillanatot, ami nem csak az ő, hanem a világra jövő kis jövevény életében is egy fontos pillanat, és mint dokumentum minden megengedett. Ugyanakkor azt mondom, hogy ha egy kicsit szigorúbb vagyok és azt mondom, hogy de a Béla fotográfus, és ez a fotográfus van akkor ott jelen, és nem az apuka, akkor azt mondom, hogy azért vannak ebben képek, amik kihagyhatóak. Az első kép gyönyörű, szeretem ezt a képet, mert benne van az a fajta rákészülés, érzelmi helyzet és fizikai helyzet, ami egy eseménynél az anyát körülveszi. A második kép is abszolút rendben van, látszik, hogy itt egy csapat dolgozik azon, hogy ez a csoda megtörténjen. A harmadik képpel nem nagyon tudok mit kezdeni, ugyanis kicsit szemérmes. Tehát, ennek a képnek a főszereplője az anya hasa. Az a has, amiben még ez a kis lakó ott van benn. Ez az a pillanat, amikor elkezdődik egy műveletsor. Ugyanakkor azt mondom, hogy ezen a képen látunk valami vegyszert, ollót, ami fontos, de aztán már egy másik kezet is látunk, ami meg már nem fontos. Tehát itt a kép vágásával én nagyobb hangsúlyt adtam volna a testnek, és mellékszereplői hangsúlyt az orvosoknak. A negyedik kép nagyjából hasonló, mint a második. Persze lehet azt mondani, hogy ez egy ilyen ritmus, de ha ezt veszem, akkor ez nekem olyan, mintha egy leforgatandó filmnek lenne ez a storyboard-ja. Tehát én a négyes képet kihagynám. Az ötös kép izgalmas, csak az a nylon zacskó kicsit illúzióromboló, mindenesetre ez egy nagyon jó kép lehet. Mindehhez azért azt mondom, hogy talán a következő kép fontosabb. Tehát lehet, hogy én az ötöst kihagynám, és a hatodik képet tenném be. Utána a hetedik és a nyolcadik kép abszolút jól működik. A kilencedik kép beszédes az orvossal, aki tartja Budát a kezében. És én azt mondom, hogy ha én nagyon szigorú vagyok, akkor nekem a tizedik kép befejezi a sorozatot. Ugyanis a tizenegyedik kép már egy konvencionális szokásos kép: anya a gyerekkel, de ez az előző képen is látszik, csak egy kicsit jobban oda kell figyelni. Olyan, mintha a szerző bizonytalan lett volna abba, hogy érteni fogjuk-e azt, hogy mit látunk a képen. Márpedig néha nem árt dolgoztatni a nézőt, és nem mindent készen adni „tálalásra”. Az utolsó két képet lehagynám. Ugyanakkor azt mondom, hogy mindenképpen megvan a három csillag, mert az nem semmi, hogy valaki egy ilyen történetet megfotóz, és ezzel dolgozik, és utána megmutatja annak a közösségnek, amelyikben az ő közös történetük elindult. Én ezt köszönöm, és nagyon nagy megtiszteltetésnek tartom, hogy nálunk ez a képsor megjelent. (hegyi)
értékelés:

Hozzászólások

Szia Clio!
Köszönjük szépen!

Gratulálok, a gyermekhez és a képekhez is!:)
Clio

Ez természetes, teljesen megértem, egy ilyen esemény kapcsán pláne. Egyébként gratulálok Nektek és sok boldogságot, minden jót!

Köszönjük a megjegyzéseiteket!
Igen, tudom jól a kevesebb... de nekem minden pillanat és kocka fontos. Persze így nem hallani a zajokat,hangokat. Egy hetes túlhordás után -minden eredmény addig tökéletes volt-, márc. 12.-én 00.30 -kor azt mondták megyünk a műtőbe császározni. Mire felfogtuk már meg volt az érzéstelenítés és elkészült az első kép. Amikor elkezdték kiemelni annyit hallottam -"Te jó ég, háromszor van a nyakán a köldök zsinór.. és egyszer a testén is körbe tekeredett..." Majd egy perc múlva -" látjátok ezt? -egy csomót is kötött a köldök zsinórra a köldöktől kb. tíz centire.." Szóval a kis Buda világra jövetele tényleg egy kis csoda.

Azt gondolom, hogy egy emberpalánta megszületése az egyik legnagyobb dolog, aminek az ember a részese lehet. Ezek a képek nagyszerűek, nekem személy szerint a 10. tetszik a legjobban. A többi is nagyon tetszik, és tudom, hogy borzasztó nehéz szelektálni (nekem se szokott sikerülni) de mindemellett azt hiszem a kevesebb néha több. Talán itt is kihagytam volna néhány képet, persze ez a legnehezebb része a dolognak...

Megtiszteltetés! Köszönöm babácska, anyuka, apuka!
Jó a fekete fehér választás. A szinek nem vonják el a figyelmet és a történést lágyabbá teszi.

gyönyörű!

igazi csoda.

örülök nektek!

Nagyon kemény. Makszimális pont, az ötös és hatos képből talán elég lett volna az egyik, de egébként abszolút magával rántott az egész, gratu a fotós apukának és a modell anyukának. :)

Új hozzászólás