ahogyan emlékszem

ahogyan emlékszem

Egy úgymond konzervatív kompozíciót látunk, szép, visszafogott tónusokkal, nagyon távolságtartó, tiszteletteljes. Azt nem mondom, hogy ez annyira fölkavarná az én érzelmi világomat, legfőképp azért nem, mert itt vannak olyan részletek, amik önmagukban is izgalmasak lehetnének. Akár a nap, ahogy betör az ablakon, akár a varrógép, akár a megvakult tükör, és ezeknek a ritmusa, de hogy most mindent akarunk, akarjuk a kis falimosdót, az ablakot, a varrógépet, a tükröt is, meg még mindezt a tükörben tükröztetjük, hogy ez milyen érdekes, hogy annak is megvan a kerete - szóval nem vagyok benne biztos, hogy ez így most mind kell. Valahol egy döntést kellett volna hozni abban az irányban, hogy mi az, ami neked ebben fontos. Ha minden fontos, akkor semmi sem. Lehet, hogy ez méteres nagyításban izgalmasan kiadja a tükör vakulását és a roncsolást, nem tudom, de így, most, ebben a formában engem nem tud annyira lenyűgözni, miközben a leckemegoldás jó irány, ezt az irányt keressük, de lényegesen több szubjektivitást kell bekapcsolni, a bélaságot, hogy Béla, neked ehhez mi közöd, mert ez ebből most nem derül ki. Ez olyan, mintha beeresztettek volna egy skanzenbe, és ott nem merünk nagyon rosszalkodni, mert mit szól hozzá a teremőr. Ismétlés. (hegyi)

Ez mi?

Ez mi?

Én megadom a választ: ez egy röhögős gyerekfotó, régen így hívtuk. Mindazzal együtt, hogy akik ismerik Budát, tudják, hogy mennyire aranyosan tudja magát elfoglalni a kertben, de ez most egy olyan kép, amit lefényképeztél, mert ő most egy gyermekláncfű virágot nézeget. Ha ezt öt méterrel odébb teszed meg, ugyanezt a képet kapjuk, ha hat méterrel, ugyanezt, ha más ruhában van, akkor is, tehát én nem látom azt, hogy ez mennyire lenne extra módon jellemző rá. Ezek a képek elkészülnek, elrakjuk, aztán elfelejtjük, már úgy értem, hogy a szülőknek ezek nagyon fontosak, de képileg ezek nem azt a szintet képviselik, amik nagyon erősek lennének. Világításban is problémák vannak: a nap az orránál érdekesen néz ki, mintha oda lenne valami ragasztva, belóg a betontömb a szélén, szóval nem vagyok benne biztos, hogy ez annyira jellemző lenne, de elfogadom, a szülői szubjektivitás mindent felülír. Az is fontos, hogy ilyenkor néha születnek maradandó dolgok is, de ez nem egészen az. A leckét visszaadom ismétlésre, kicsit gondold ezt tovább, attól, hogy saját fiadról van szó, még ne add alább a fotós attitűdöt. Próbáld meg úgy kezelni a modelledet, mintha egy fotómodell lenne, és nem csak az a kissrác, aki ténfereg a környezetünkben és hagyja magát fotózni, mert nem tud ellene mit tenni. Többet kellene mutatnod a személyiségéből, magából Budából ahhoz, hogy ez az egész túlmutasson azon, ami a home-fotografálásnak a szintje. Ismétlés. (hegyi)

Erzsi 2.

Erzsi 2.

A páromnak ez a változat tetszik jobban.

Az a helyzet, Bélám, hogy ezzel a képpel ugyanaz van, mint az előbbivel, valamennyivel talán jobban értem, hogy ez egy szék, de azt nem, hogy miért vesztettünk ennyi tónust, hogy miért van ez ilyen kopogósra véve. Ilyen kevés képelemnél, ha ennyire kopogósra veszed az egészet, akkor ami kialakul, az már nagyon kritikus, hogy mennyire dekódolható a nézőnek, és hogy kompozícióban mit ad. Ha most megnézed, akkor ennél a kompozíciónál a kép aljánál lévő feketéből lényeges mennyiséget le kellene vágni, de értem én, nagyjából sejtem is, hogy mit kellene itt látnunk, de a gyakorlatban nem ez történik meg. Ez most nekem nem egy eltalált megoldás, több tónus jobb lenne. (hegyi)

Erzsi...

Erzsi...

Az a baj, Bélám, hogy nem nagyon tudom, hogy ez most micsoda, hogy egy cipőtalpból egy darab, vagy valami padnak, vagy széknek a háttámlája, vagy mi akar ez itt lenni. Annyira elvetted a tónusokat itt, hogy ez most grafikába ment át, a fotográfiai jellegét elvesztette. Eközben az üzenet érdekes lenne, és izgalmas, de nem tudom milyen helyzet. Nagyon úgy tűnik, mint egy régi iskolai szék, de nem értem. Ha én nem értem, akkor szerintem a néző sem fogja érteni. Elgimültél, gyere visszább. Ismétlés. (hegyi)

hajólámpa

hajólámpa

A fenébe azzal a cérnával a képen. Ez egy nagyon izgalmas fotó lenne, ha Béla odament volna, és azt onnan kiszedi. Nem tudom az micsoda, hogy ennek a műzsindelynek a valamilyen szereléke, vagy csak odahordta a szél, de azt jó lett volna onnan kivenni. Ez az, ami most engem borzasztóan zavar. Egyébként maga a ritmus, a tömegelhelyezés rendben van. Béla, nem vagy pontos. (hegyi)
értékelés:

Középfölde a Megyében

Középfölde a Megyében

Valójában a fotó Péliföldszentkereszten készült, ámmmm!

Azt hiszem, hogy ez a Középfölde valami sci-fi novella lehet, mintha valami monumentális filmalkotás is készült volna belőle, szerencsére én csak az első részt láttam belőle, nem tartozik a kedvenc irodalmi alkotásaim közé, de tudom, hogy ezzel én törpeminoritás vagyok. Ami a képet illeti, ahhoz, hogy ezt a mesevilágot hozza, ahhoz nekem ez most túl vékony. Fáradtak a színek, távolságtartó, túl korrekt, steril, nem érzem benne ezt a meseiséget, amire itt utalsz. A méreteket érzem, hogy miről akarsz beszélni, de valahogy mégsem indul be a mese. (hegyi)

Az eredeti

Az eredeti

Annak örülök, hogy végre valaki megmutatja ez az egész építményt, ezt a szobrot. Az érdekes, hogy valamiért olyan érzetem van, hogy ez dől balra, miközben valószínűleg nem így van, bár lehet, hogy ez a föld és a járdaszint miatt érződik így, mindenesetre, nekem olyan, mintha az egész húzna balra. Nem tudom, hogy lehetne-e ezzel valamit csinálni, a kép rendben van. Érdekes, hogy monumentális, de mégsem. Lehet, hogy túl távol voltál tőle, hogy a monumentalitását tudd érzékeltetni. (hegyi)
értékelés:

Gigapolisz 2., Gigapolisz 2.

Gigapolisz 2.
Gigapolisz 2.

Ismét ott jártam.

Béla, amit előbb beküldtél erről az objektumról, az lényegesen jobb és összefogottabb munka, mint amit most látunk. Ahol elértük azt a csúcspontot, amit bizonyos helyzetből ki tudunk hozni, ott nem nagyon érdemes szerintem azzal vacakolni, hogy hátha még nagyobbat tudunk dobni. Ritka eset, amikor ez összejönne. Ezzel már egyszer foglalkoztunk, megvolt, én ezt most nem látom, hogy ez annál koncentráltabb lenne, mint amit akkor kaptunk. Ha szeretnél foglalkozni vele, akkor egy teljesen új megközelítést kell keresni. Most kisebb mélységélességgel dolgozol, nekem ettől zavarosabb lett a kép, pontatlanabbak a megfogalmazások, köszönöm, de az a kép, amit már küldtél erről, az pontosan rendben lévő, ez nem lép azon túl, nem haladja meg azt, nem mutat új meglátást. (hegyi)

szombat reggel

szombat reggel

Tetszik a kép, egyetlen egy dolog nem tetszik, hogy elindítasz formákat, és azok nincsenek befejezve. Ha ezt a szákot fényképezem, akkor vagy belerakom teljesen, vagy ha vágok, akkor úgy vágom, hogy ha nem is pont a fél tengelyénél, de nagyjából úgy, hogy akkor már ezek a formák csak a képhatárig tartsanak, és előtte ne induljanak újból el. Magyarán: vágjuk félbe, és akkor a képhatártól van egy dinamikája ennek az egésznek. Most elindul egy másik forma a bal felső sarokban is, a bal alsó sarokban is ennek az ívnek a zenitjén már túljutunk, és újból lefelé megy az ív. Lényeg az, hogy nem jók ezek az üres területek ritmikailag. Nem tudom, hogy a helyszínen ezekhez mennyire lehetett hozzányúlni, ha hozzá lehetett, és voltak ott esetleg más kampók, ha a szákot is közelebb lehetett volna vinni az ablakhoz, az jót tett volna. Nem kellett volna sokat, egy-két deszkányi szélességgel közelebb víve a ritmus jobban összekapcsolódik, de maga a meglátás rendben van. Ugyanez igaz a képnek a jobb oldalára is: ott azt a zsanért vágtam volna le, mert nem a maga tárgyiassága érdekes ennek a képnek, ezt pontosan jól érzékelted, hanem az a líra, ami ezzel a formarenddel létrejön: az ablakkerettel, a lambériákkal, a ráccsal, és mögötte a függöny a kisvirággal. Szóval őrületes finomságok és rezgések vannak ezen a képen, de pontatlan most a megfogalmazás. (hegyi)
értékelés:

Kitérő

Kitérő

Kevés eszközzel dolgozik Béla, klasszikus fotográfiai megoldást látunk, Korniss Péter: Hadirokkant (1976) című képe jut róla eszembe, amikor a havas tájban egy figura távolodik, a hóban kijönnek mindenféle növénymaradványok, közben szembesülünk azzal, hogy az a figura egy falábú ember. Ez az élmény jut eszembe, és jó a ritmus, szépen felrajzolt ív, nagyon tetszik. Az is tetszik, hogy nem dőltünk be annak a nagyon kézenfekvő ötletnek, hogy azt is ábrázoljuk valahol a távolban, aki ezt a nyomot létrehozta, pontosan elég a lenyomat. A leckemegoldás is megvan, ez egy nagyon finom kép, köszönöm. (hegyi)
értékelés:    

megállt

megállt

Ez egy jó ritmusú, jól felépített kép. Az a roncsolás, ami létrejön a tónusokkal, kifejezetten jót tesz ennek a munkának, mert elmossa a határát a partnak és a víznek, az ember nem lehet teljesen biztos abban, hogy amit itt partnak gondol nem egy vízfelület-e, amit ver az eső. Nagyon érdekes, és az is, hogy ezzel a lánccal az ég és a föld összeköttetésre kerül, tehát jó ez a meglátás. Valószínű, hogy én azt az egy ujjnyit levágtam volna a kép aljából ahová ez a lánc lóg, tehát akkor már legyen meg végig a lánc, nem nagyon értem, hogy miért hiányzik az aljából. (hegyi)
értékelés:    

Ellentétes dimenziók

Ellentétes dimenziók

Engem az egész kép az idegsejt-ábrázolásokra emlékeztet, nem tudom, hogy biológiából kinek vannak ezek az emlékek még meg, ott van ez így ábrázolva a kis csápjaival, ez egy jó ötlet, tetszik az absztrakció is. Ami nem tetszik, az a kivitelezés, de beszéltünk erről az utómunka táborban, hogy a tónusokkal mit csináljunk. Ha megnézzük, itt függőleges irányban, a lent és a fönt között túl nagy a különbség, az aljánál nagyon bebukik ez, míg a tetejénél nagyon kinyílik, tehát vagy az alsó vignettálást kellene megszüntetni, vagy a fölsőnél is valami hasonlót létrehozni. Ettől most olyan furcsa, mintha nem lenne egyenes a fotópapír, olyan érzést kelt. (hegyi)
értékelés:

Nap-szirmok Demeternek

Nap-szirmok Demeternek

Több képem közül az előttem szólókhoz igazodva, virág motívummal kívánunk sok szeretettel jó egészséget és szellemi frissességet Demeternek!

bejjabudabélabéla

Megint egy olyan kreativitás, és egy olyan ötlet, amiben érződik a párhuzam, Demeternek van egy képe Szibériában egy ablakból, ami hasonló hangulatot tud hozni, de az egy éjszakai felvétel. Nagyon finom ez a megoldás, nagyon finomak azok a képalkotó elemek, amik itt létrejönnek, a színekkel nagyon visszafogottan bánik Béla, és az egésznek az időtlensége is nagyon mély hatást kelt. Köszönöm. (hegyi)
értékelés:

kerti képek

kerti képek
GG mohó aprítója

kerti képek
lajtorja

kerti képek
Zsoltu mester és Ányeszita

kerti képek
sárkány sámán

kerti képek
miért is jó a kerti munka...

kerti képek
...háát a szép fények miatt!

kerti képek
A megérdemelt pihenés is jól esik.

kerti képek
kiskapu

kerti képek
zsarátnokok

Gigapolisz, Gigapolisz

Gigapolisz
Gigapolisz

Látom, kifogyhatatlan ötleteitek vannak ezzel a szoborral kapcsolatban, és bevallom, nekem ez a kedvencem, mert kerüli a patetikus megfogalmazást, mert mer szembe menni az elvárásokkal, mert sajátos meglátás, és valóban úgy fogalmazza át a látványt, hogy az új értéket hoz létre. Nem mondom azt, hogy mindig szerencsés ez az út, hiszen az alkotói szándékot fontos szem előtt tartani akkor, amikor más alkotó művét, műtárgyát fotózzuk, de ebben az esetben úgy ítélem meg, hogy ez ellen a meglátás ellen az alkotónak se volna kifogása. (Bélám, zárójeles a megjegyzésem, hogy az első 3 leckét meg kéne újra csinálnod...) (hegyi)
értékelés: