Nem épített, sőt bontott, de újra felépített, nem saját környezetből való, de kapcsolódás van és személyes emlék.
Nyilvánvaló, hogy ebben van egy humor, ha jól tudom az osztályfőnökünket is Szőkének hívják, meg ahogy én itt olvasom ide is az van írva erre a téglára, s ahogy az emlékezetembe ezt visszaidézem valószínűleg az Ősök Házában készült ez a fotográfia, tehát ebből kifolyólag többszörös kapcsolódás van - mondja Hegyi. Igazándiból értem és ez egy jófajta kapcsolat, ugyanakkor mint tárgyfotó, ettől a humortól el kell egy picit tekinteni. Azt kell hogy mondjam, hogy oké, itt vannak téglák, épített környezet, és ha ebben a formában elindulunk, akkor nyilvánvaló, hogy valami olyasmit akar fölvetni az alkotó, hogy az épített környezet egyik alappillére a tégla. Ugyanakkor ezek meg úgy néznek ki, mint egy emeletes ház, vagy egy nagyvárosból kicsippentett részlet. De ha ezt jól látom, ebben erősítsen meg a Laci, akkor viszont a történet második részének, tehát a második jelentésrétegnek kell erősebbnek és kidolgozottabbnak lennie, hogy ténylegesen azt higgyük, hogy ez egy, mittudomén, felhőkarcoló. És akkor működik a dolog. (szőke-hegyi)
Én ezt a pillanat hevében nem láttam tárgyfotónak.
Érzéseket közvetített, mégpedig egy számomra igen jelentős eseményről, ami a címben is nyilvánvalóan jelen van.
Csakúgy mint az építkezésnél, ahogy lerakják az első téglát, az első találkozásban még esélyem sem volt ismeretségünk felhőkarcolóját látni.