Itt van a szokásos Gimesi geometria, csak most olyan, mintha András kezdene magára találni, mert nem manipulál, hanem a valóságban találja meg mindazt, amely számára fontos: az ismétlődést, számsort, variációs halmazt. Nem az alkímista technikájával alakít át, hanem alázatosan figyeli a természet alkímiáját. Az a jó, hogy a napló jelleg így is működik, sőt jobban, mert az alkotói hozzáállás koncentráltabb. ...azért valami ellenállhatatlan kézjegy? (szőke)
értékelés:
Jé, Gime, te ilyet is tudsz? :p
A szepen kirajzolodo negyzet Moholy-Nagy-szeru mintajan kivul az a kis csoda ott a bal felso sarokban, amirol finoman fellebben a hofatyol, az rabul ejt. Hogy nem tudom, hogy fakat latok tukrozodni vagy ezen a mozaikos ablakon benezve latok talan kopottas belteri ajtot es mas reszleteket. Vagy nem is, inkabb a kettosseg, hogy mindketto ott van, a kint es a bent, a hideg es a nem annyira hideg.
Szamomra ez nagyon beszedes, kosz, hogy megmutattad.