Téli öröm

Téli öröm

Ami a kép erénye, az a kommunikáció a kamerával, mert sikerült túllépni a primer helyzeten, hogy aranyos kisgyerek mosolyog. Ebben egy picit több van, a szem miatt, amiatt, hogy egy jó pillanatot találtál, nem egy kaján röhögést, tehát ez a része oké. Ami még mindig kevésbé sikerült, az a szűksége ennek az egésznek. Annyira szűkre van vágva, hogy nem tudja kimozogni magát a tömeg, és ezt most nem tudom ennél érzékletesebben mondani, úgy beleütődik majdnem mindenütt a képszélbe. Márpedig lehet ezzel játszani, csak akkor azt mondom, hogy ennél még szűkebbre kell mennünk. Igen ám, csak miközben azt mondom, hogy az arc gesztusai tökéletesek, a kiskabát abszolút ellene dolgozik mindennek, túl izgága, túl sok színnel dolgozik. Nyilván ennek van egy olyan szerepe a gyerekruháztatásban, hogy megtaláljuk a csemeténket a sok gyerek között is, mert tudjuk, hogy az a rikító ruha, az az én kölkömé, de azért fotóban ez nem biztos, hogy optimális. Ráadásul fel van gyűrődve, takarja az arcot, így megint azt mondom, hogy ebben a tekintetben sem biztos, hogy szerencsés. Egy ilyen szituációban akár ennek a kiskabátnak a zipzárját lehúzva kevésbé lesz furcsa az egésznek az eleje, miközben miután már rendeztük a ruházatot, maga a gesztus elindítható kommunikációval a modellel, és utána már elkészíthető a kép. Kell azért rendezni egy kicsit a képet. 2Az előző gyerekes képekhez képest ezt előrelépésnek tartom. (hegyi)
értékelés:

Új hozzászólás