Oké, ki kell próbálni a kis mélységélességet, rendben, de a kérdés az, hogy mi legyen éles és mi nem. Namost itt alapvetően a struktúrák lennének a fontosak, az adja ki egyben a dolog izgalmas jellegét, de ez a mélységélesség játék ellene megy ennek, és így a dolog nem tud működni, mert miért épp az az éles, ami, nincs ott semmi, ha még az uborka lenne, vagy mi az ott, akkor még jó, de az se, miközben azzal meg nem törődtél, hogy ha már mint egy tengert ábrázolod az ételt, ne legyen már benne az edény széle, a kékesre elcsúszott terítő. Én azt mondom, hogy ennek a baromira nyitott rekesznek akkor van létjogosultsága, ha valamire nagyon fel kell a figyelmet hívni, ki kell emelni, de őszintén, nekem ez a világ már kezd unalmas lenni, annyi kajafotónál látom, hogy ferde is legyen, életlen is, mert ha így fotózzák, akkor nem kell döntéseket hozni, nem kell ízlésesen egy ételt elrendezni, nem kell a környezettel is törődni, olcsón megúszható a foodporn. Hát... Nem. (hegyi)