Tamás, be kell valljam, hogy nem a legkedvencebb témám a tájkép vagy természetfotó, mert egy szintig könnyen adja magát és a gyakorló fotós hamar rá is talál és gyártja a giccsközeli kisvirágos képeket, de ez a kép tetszik. Így, hogy szürke, hogy fáradt, hogy bánatos, hogy kiábrándult, hogy mégis mindez mellett van benne valami csakazértis. Köszi. (hegyi)
értékelés:
Bevallom egy picit nekem is hiányzik az alja a kalász hegye miatt, de maga a madárka tavaszöröme, ahogy torkaszakadtából nekifeszül az éneknek, mintha az élete múlna rajta... (Végülis igen, az múlik rajta ha belegondolunk..) Na ez annyira elviszi a képet, hogy egy idő után már nem érdekel az a kalászhegy annyira. :)
Egyébként az ívelt, borzas forma érdekes párhuzamot ad a madárka feje, torka és a kalászok között.
Az FF is szép lett, abszolut indokolt. Nem hiányzik olyan nagyon a színinformáció, sőt megkockáztatom, hogy egy alkonyi aranyló háttérfény már betolná a giccsbe. :) De így nagyon tetszik, jó nézegetni -- köszönet az élményért!
Nagyon tetszik hogy ilyen kis borzas ez a madár, nem tudom mikor készülhetett a kép de ha mostanában akkor nagyon érdekes, mert akkor gondolom ilyen tavaszi, párkereső szituáció állhat fent, hogy azért rikoltozik ez a kismadárt hogy fogjon magának egy tojót, viszont nekem ez a fekete-fehér, vagyis inkább erősen egyenletesen szürkés tónusrend, meg maga a madár megjelenése meg a gesztusa inkább egy drámai kissé melankólikus, depresszív, téli túlélési, vagy viharból menekülős, elszakadtam a többiektől szituációra emlékeztet.
Köszönöm mindenkinek!
Nem az én műfajom, és gyakorlatom sincs benne. De, ha már ott volt a madár is, meg én is, meg a háromszázas tele is, gondoltam megpróbálom. Kézből exponáltam, örültem, ha a madár rajta van.
Dávid: most, hogy mondtad, megnéztem kontrasztosabban, de akkor olyan nagy fehér felület keletkezik, hogy az nem tetszett.
Csatlakozom a tetszésnyilvánítókhoz! :) Remek pillanat! Remek fotó! A FF megoldás pedig kölcsönöz egy nagyon különleges lelkületi finomságot is a fotónak.
Nekem is nagyon tetszik, gratulálok Tamás!
Különösen tetszik, hogy van háttér ezekkel az életlen nádbokrétákkal.
Halász kollégával egyetértek, tényleg kár, hogy hiányzik a lecsüngő vég, de hát ja, utólag könnyű kritizálni.
Még egyszer gratula!
hűűű, nekem nagyon tetszik. Most amúgy is madaras korszakomat élem, engem mindig elbűvölnek. Hallom a trillát.
Szép felvétel, nagyon jó tér rendezés-kitöltés, jelentős és érdekes mozzanat, szimpi formák, szóval van benne minden.. és tán egy-két hajszál választja el a legnagyobbakétól...
grat
d
[zárójelben megszeretném kérdezni hogy erősebb kontraszttal nem tetszett? mert gondolom meg volt nézve úgy is feszes hisztogrammal, szerintem úgy hogy világosodik centrikusan még szebb lehetne.. de csak kérdezem!]
Szia Tamás, ezt a fotót választottam a hétfő esti Felvidéki naplómhoz, köszi!