Asszem igazatok van ez nem csend. :)
Olyan az egész, mintha egy mozgástanulmány lenne, és ettől válik izgalmassá, hogy gondolom, hogy Feri vásárolta ezeket a virágokat, és lefényképezte. Ha jól megnézzük, azért itt négy egymástól jól elkülöníthető virágról van szó, nem csak a színük, hanem a virágzatuk is más, de mégis olyan, mintha egy virágnak a feltámadásáról, az útrakeléséről szólna. Olyan, mintha ez egy mozgalmi megközelítés lenne, hogy „világ proletárjai egyesüljetek”, és akkor elindulnak. Erős nagyon a ritmus, ennek én örülök. Még azt is jó dolognak tartom, hogy ez a háttér kék. Ez a szín abszolút való ehhez, jól ritmizál ez is, kontrasztossá teszi a képet, és mégsem az az unalmas fekete. Ha ez fekete lenne, akkor nagyon steril lenne, akkor bevittük volna egy műterembe, világíthatjuk akárhogy, de ez egy ilyen helyzet, itt most kaptunk egy kéket. Nekem ez a természeteshez közelebb álló szín. Hogy miért csend, azt nem tudom megmondani, mert annyira semmi csend nincs benne, hogy ez a csendnek tökéletesen az ellentéte. Mozgalmas, robban, hallom, ahogy ezek a kis tulipán úttörők éneklik a maguk dalát, szóval nekem ez semennyire se csend. Feri, tegyük hozzá, hogy csendÉLET, és akkor már rendben van, átteszem abba a leckébe. Akkor megvan a három csillag és a leckemegoldás is. (hegyi)
értékelés:
Az biztos, hogy hálás téma a tulipán, engem két dolog zavar a képen, az egyik a kékes háttér (inkább legyen fekete). Valamint a fények-árnyékok, hogy most mi van? Ellenfény? de leveleken árnyékok hm, tippre bal-alulról jött fény, de engem valahogy a képen a sok fény-árny összezavar, olyan kusza érzésem lesz tőle, amit nem tudok a csend, csendélettel egyeztetni..
peace,p.
A tulipánokat én is nagyon szeretem! :) A fázisszerű meghajlás nagyon izgalmas, és igen beszédes. A sötétben a fény felé hajlanak, és a fényre egyre jobban megnyílnak, kinyílnak. De a vélhetően szándékos képi keménységgel van valami nagyon evilági üzenete is, amitől a csend síri lesz. Ezt a szándékot további két momentum húzza alá számomra: az egyik egyértelműbb, és úgy hangzik, balra a nap nyugszik... A másik ami felötlik, azt Bojtár Tamástól láttam itt a kutyás fázisaiban, ahogy a jelen a múltból nyílik (ott leírtam, nem ismétlem ide) itt is érzem azt a jelentéstartamot.
Nekem ezek a fogaskerekek moccantak meg a fejemben :)